Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából.
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából.
Míg 2004-ben 1,65 volt az egyetem és 1,33 a főiskola bejutási mutatója (vagyis egy helyre 1,65, illetve 1,33 jelentkező jutott), addig mostanra 1,38-ra, illetve 1,25-re szűkült az olló - írja a Népszabadság.
Az utóbbi években folyamatosan csökkent az államilag támogatott helyek száma a felsőoktatásban, mégis egyre könnyebb bekerülni az intézményekbe: ennek fő oka a jelentkezők számának csökkenése. Míg 2004-ben egy államilag támogatott helyre 1,94 jelentkező jutott, addig 2007-ben már csak 1,82. Az idén a 96 ezer jelentkezőből több mint 81 ezret első körben fölvettek, és a pótfelvételivel - amelyre azok is jelentkezhettek, akik az idén ezt még nem tették meg - további 13 ezer hallgató került be melléjük - olvasható a lapban.
A többciklusú, bolognai képzési rendszer 2005-ös bevezetésével ráadásul eltűnt a különbség az egyetem és a főiskola által kínált végzettség között, ugyanis mindkét intézménytípus ugyanolyan fokozatú - bachelor és master - diplomát állíthat ki. Ennek következményeként csökkent a bekerülési esély különbsége az egyetemek és a főiskolák között.
Az egyes intézmények mutatóit elemezve 2004 és 2007 közt a legnagyobb mértékben az ELTE-re lett könnyebb bejutni: itt a túljelentkezés 2,3-ról 1,5-re esett vissza (ettől függetlenül az ELTE tudhatja magáénak évek óta a legtöbb jelentkezőt). A tíz legnépszerűbb képzésre ugyanakkor számottevően nem javult a bekerülési esély - olvasható a lapban.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Lettországot megelőzzük, ezért az uniós átlag 73 százalékával sem áll utolsó helyen Magyarország a tényleges egyéni fogyasztást nézve. Az egy főre jutó GDP azonban visszaesett.
Mindhárom fő devizával szemben gyengült a forint szerdán. A svájci frankhoz képest történt a legnagyobb elmozdulás, az euró október óta nem volt ilyen drága.
Erős napja van Szijjártó Péternek, a külügyminisztérium ugyanis szerdán zárhatja le a megállapodást három amerikai cég magyarországi beruházásáról. Egyikük Budapestre jönne, a másik kettő Tatabánya, illetve Hódmezővásárhely mellé.
500-120 arányban megszavazta az Európai Parlament az orosz gáz importjának leállítását. A jelentéstevő szerint a figyelmet most az olajra kell fordítani, amellyel kapcsolatban a jövő év elején hozhat állásfoglalást az Európai Bizottság.
Novemberben az előző havival megegyezően 2,1 százalék volt az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett végleges adatai alapján.
Az Európai Bizottság statisztikai hivatalának ma délelőtt nyilvánosságra kerülő adatai szerint a hazai infláció európai uniós összevetésben nagyot javult: az egy hónappal korábbi hárommal szemben már hét tagállamban is nagyobb volt a pénzromlás, mint nálunk. Európa egészét tekintve pedig már kereken tucat ország fogyasztóiár-indexe volt magasabb az adataikat cikkünk megjelenéséig nyilvánosságra hozottak közül – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
.jpg)
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából. .jpg)
.jpg)
