Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából.
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából.
Míg 2004-ben 1,65 volt az egyetem és 1,33 a főiskola bejutási mutatója (vagyis egy helyre 1,65, illetve 1,33 jelentkező jutott), addig mostanra 1,38-ra, illetve 1,25-re szűkült az olló - írja a Népszabadság.
Az utóbbi években folyamatosan csökkent az államilag támogatott helyek száma a felsőoktatásban, mégis egyre könnyebb bekerülni az intézményekbe: ennek fő oka a jelentkezők számának csökkenése. Míg 2004-ben egy államilag támogatott helyre 1,94 jelentkező jutott, addig 2007-ben már csak 1,82. Az idén a 96 ezer jelentkezőből több mint 81 ezret első körben fölvettek, és a pótfelvételivel - amelyre azok is jelentkezhettek, akik az idén ezt még nem tették meg - további 13 ezer hallgató került be melléjük - olvasható a lapban.
A többciklusú, bolognai képzési rendszer 2005-ös bevezetésével ráadásul eltűnt a különbség az egyetem és a főiskola által kínált végzettség között, ugyanis mindkét intézménytípus ugyanolyan fokozatú - bachelor és master - diplomát állíthat ki. Ennek következményeként csökkent a bekerülési esély különbsége az egyetemek és a főiskolák között.
Az egyes intézmények mutatóit elemezve 2004 és 2007 közt a legnagyobb mértékben az ELTE-re lett könnyebb bejutni: itt a túljelentkezés 2,3-ról 1,5-re esett vissza (ettől függetlenül az ELTE tudhatja magáénak évek óta a legtöbb jelentkezőt). A tíz legnépszerűbb képzésre ugyanakkor számottevően nem javult a bekerülési esély - olvasható a lapban.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint a kabinet kényszerpályán mozog, mert ha elvétik a hiánycélt, az piaci kiábránduláshoz, az euróbevezetés melletti piaci bizalom megrendüléséhez, így a forint gyengüléséhez és az állampapírpiac gyengüléséhez vezetne. Egyelőre sok a bizonytalanság, Árokszállási Zoltán jelenleg 5,3 százalékos hiánycélt tart reálisnak.
A miniszterelnök a parlamentben megtartott napirend előtti felszólalásában ismertette a 2027-es büdzsé fő számait, amit előzetesen „az igazságosság és a fejlődés költségvetésének” nevezett. A lakástámogatási rendszer átalakításáról is hosszasan beszélt. Emellett bejelentette, hogy megtartják a 13. havi nyugdíjat, a 14. havi első részletét kifizetik, és érkezik a nyugdíjasoknak járó SZÉP-kártya.
Minimálbérre egy számjegyű szja érkezik, de havi 1 millió forint felett megszűnik az édesanyák adómentessége. Emellett megduplázzák a családi pótlékot.
A Tisza Párt egyik fontos kampányígérete volt a hazai sportfinanszírozási rendszer átalakítása, átláthatóbbá tétele. A Sportért Felelős Államtitkárságnak azonban nemcsak a tao-támogatásokat vagy az Orbán-kormányok alatt GDP-arányosan uniós szinten is kiemelkedő állami költések csatornáit kell felülvizsgálnia, hanem a felépített sportlétesítmények fenntartásáról is gondoskodnia kell.
A miniszterelnök reagált a francia nagyvárosokban történő zavargásokra: úgy látja, a rombolás érthetővé teszi, Magyarország miért lép fel ennyire szigorúan a bevándorlás kapcsán.
Egy új nemzetközi bankhoz csatlakozhat Magyarország. A lehetőségek csábítóak, de az ördög ezúttal is a részletekben van – és pont ezekről tanácskoznak Budapesten október végén.
.jpg)
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából. .jpg)
.jpg)
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
