Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából.
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából.
Míg 2004-ben 1,65 volt az egyetem és 1,33 a főiskola bejutási mutatója (vagyis egy helyre 1,65, illetve 1,33 jelentkező jutott), addig mostanra 1,38-ra, illetve 1,25-re szűkült az olló - írja a Népszabadság.
Az utóbbi években folyamatosan csökkent az államilag támogatott helyek száma a felsőoktatásban, mégis egyre könnyebb bekerülni az intézményekbe: ennek fő oka a jelentkezők számának csökkenése. Míg 2004-ben egy államilag támogatott helyre 1,94 jelentkező jutott, addig 2007-ben már csak 1,82. Az idén a 96 ezer jelentkezőből több mint 81 ezret első körben fölvettek, és a pótfelvételivel - amelyre azok is jelentkezhettek, akik az idén ezt még nem tették meg - további 13 ezer hallgató került be melléjük - olvasható a lapban.
A többciklusú, bolognai képzési rendszer 2005-ös bevezetésével ráadásul eltűnt a különbség az egyetem és a főiskola által kínált végzettség között, ugyanis mindkét intézménytípus ugyanolyan fokozatú - bachelor és master - diplomát állíthat ki. Ennek következményeként csökkent a bekerülési esély különbsége az egyetemek és a főiskolák között.
Az egyes intézmények mutatóit elemezve 2004 és 2007 közt a legnagyobb mértékben az ELTE-re lett könnyebb bejutni: itt a túljelentkezés 2,3-ról 1,5-re esett vissza (ettől függetlenül az ELTE tudhatja magáénak évek óta a legtöbb jelentkezőt). A tíz legnépszerűbb képzésre ugyanakkor számottevően nem javult a bekerülési esély - olvasható a lapban.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Adócsökkentésekkel, beruházási és tőketámogatásokkal, fix 3 százalékos hitellel, több mint 400 milliárd forintnyi kedvezményes finanszírozással, jelentős adócsökkentésekkel, egyszerűbb adminisztrációval és digitalizációs programokkal segíti 2026-ban a kormány a mikro-, kis- és középvállalkozásokat. A cél változatlan: kiszámítható működési környezet, több beruházás, több munkahely és versenyképesebb magyar vállalkozások.
Az orosz Gazpromnak és Gazpromnyeftnek még többségi tulajdona van a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban, de ahhoz, hogy az olajfinomító tovább működjön, ettől meg kell válniuk. A szerb elnök szerint heteken belül megállapodás jöhet.
Korábban 2028-ra ígérte a kormány az ezer eurós minimálbért és az egymillió forintos bruttó átlagkeresetet, most már csak annyit írnak, hogy a következő időszakban ez a céljuk. De az idei évre kitűzött célt sem sikerült teljesíteni, ami a minimálbér-emelést illeti.
A mesterséges intelligencia és a demográfiai is meg fogja változtatni a gazdaságot, a munkaerőpiacot és a hadviselést – még a mi életünkben. Erről is beszélt Bajnai Gordon.
Az Egyesült Államok az eredetileg tervezettnél jóval alacsonyabb pótvámot vet ki több olasz tésztagyártóra, miután felülvizsgálta a dömpingellenes eljárás eredményeit – közölte csütörtökön az olasz külügyminisztérium.
36 nap után újraindulhat Szerbia legfontosabb finomítója, miután Washington ideiglenesen feloldotta a szankciók egy részét. Az amerikai engedély azonban nem hosszútávú megoldás, csak haladék: a háttérben tulajdonosváltási tárgyalások zajlanak, amiben a Mol is érdekelt.
.jpg)
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából. .jpg)
.jpg)
