Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából.
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából.
Míg 2004-ben 1,65 volt az egyetem és 1,33 a főiskola bejutási mutatója (vagyis egy helyre 1,65, illetve 1,33 jelentkező jutott), addig mostanra 1,38-ra, illetve 1,25-re szűkült az olló - írja a Népszabadság.
Az utóbbi években folyamatosan csökkent az államilag támogatott helyek száma a felsőoktatásban, mégis egyre könnyebb bekerülni az intézményekbe: ennek fő oka a jelentkezők számának csökkenése. Míg 2004-ben egy államilag támogatott helyre 1,94 jelentkező jutott, addig 2007-ben már csak 1,82. Az idén a 96 ezer jelentkezőből több mint 81 ezret első körben fölvettek, és a pótfelvételivel - amelyre azok is jelentkezhettek, akik az idén ezt még nem tették meg - további 13 ezer hallgató került be melléjük - olvasható a lapban.
A többciklusú, bolognai képzési rendszer 2005-ös bevezetésével ráadásul eltűnt a különbség az egyetem és a főiskola által kínált végzettség között, ugyanis mindkét intézménytípus ugyanolyan fokozatú - bachelor és master - diplomát állíthat ki. Ennek következményeként csökkent a bekerülési esély különbsége az egyetemek és a főiskolák között.
Az egyes intézmények mutatóit elemezve 2004 és 2007 közt a legnagyobb mértékben az ELTE-re lett könnyebb bejutni: itt a túljelentkezés 2,3-ról 1,5-re esett vissza (ettől függetlenül az ELTE tudhatja magáénak évek óta a legtöbb jelentkezőt). A tíz legnépszerűbb képzésre ugyanakkor számottevően nem javult a bekerülési esély - olvasható a lapban.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az EU 27 tagállama közül Magyarország költötte GDP-arányosan a legkevesebbet egészségügyre – két egymást követő évben is. 2023-ban és 2024-ben is Magyarország állt az uniós rangsor végén az egészségügyi kiadások GDP-arányos szintjén: az előző kormányzat a GDP 4,7 százalékát fordította erre a célra, miközben az EU-s átlag 7,4 százalék, Csehországban pedig közel 9 százalék volt. A szociális védelmi kiadások GDP-aránya emellett 2010 és 2024 között 17,3 százalékról 12,3 százalékra esett vissza.
Vagyis mernek-e a még június végén előrejelzett 25 bázispontnál nagyobbat vágni a Monetáris Tanács keddi ülésén a most még 5,75 százalékpontos jegybanki alapkamaton? Erről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti műsorában. Melynek második részében az e héten esedékes pótköltségvetés, valamint az októberre várható 2027-es büdzsétervezet is terítékre került.
Az Egyesült Államok ötvenszázalékos vámot vezet be minden Kanadából származó járműre és acéltermékre – jelentette be Donald Trump amerikai elnök hétfőn.
Leszállás után gyulladt ki a Gripen repülőgép hétfőn Szolnokon – derült ki a vezérkari főnök nyilatkozatából, amelyet Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter Facebook-oldalára töltöttek fel.
A kormány módosítja a 2026. évi költségvetést. A módosítás célja, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét. A módosítástervezetet a Pénzügyminisztérium augusztus 17-én átadta a Költségvetési Tanácsnak előzetes véleményezésre, és legkésőbb augusztus 31-én tervezi benyújtani a Parlamentnek.
A nyár elején meghirdetett „mini” kamatcsökkentési ciklus részeként kedden még várhatóan kamatot vág a Magyar Nemzeti Bank. Ebben egységesek az elemzők, de az nagy kérdés, hogy mi lesz szeptembertől. Miként az is, hogy a Szabadság téren felülvizsgálják-e a középtávú inflációs célt.
.jpg)
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából. .jpg)
.jpg)
