Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából.
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából.
Míg 2004-ben 1,65 volt az egyetem és 1,33 a főiskola bejutási mutatója (vagyis egy helyre 1,65, illetve 1,33 jelentkező jutott), addig mostanra 1,38-ra, illetve 1,25-re szűkült az olló - írja a Népszabadság.
Az utóbbi években folyamatosan csökkent az államilag támogatott helyek száma a felsőoktatásban, mégis egyre könnyebb bekerülni az intézményekbe: ennek fő oka a jelentkezők számának csökkenése. Míg 2004-ben egy államilag támogatott helyre 1,94 jelentkező jutott, addig 2007-ben már csak 1,82. Az idén a 96 ezer jelentkezőből több mint 81 ezret első körben fölvettek, és a pótfelvételivel - amelyre azok is jelentkezhettek, akik az idén ezt még nem tették meg - további 13 ezer hallgató került be melléjük - olvasható a lapban.
A többciklusú, bolognai képzési rendszer 2005-ös bevezetésével ráadásul eltűnt a különbség az egyetem és a főiskola által kínált végzettség között, ugyanis mindkét intézménytípus ugyanolyan fokozatú - bachelor és master - diplomát állíthat ki. Ennek következményeként csökkent a bekerülési esély különbsége az egyetemek és a főiskolák között.
Az egyes intézmények mutatóit elemezve 2004 és 2007 közt a legnagyobb mértékben az ELTE-re lett könnyebb bejutni: itt a túljelentkezés 2,3-ról 1,5-re esett vissza (ettől függetlenül az ELTE tudhatja magáénak évek óta a legtöbb jelentkezőt). A tíz legnépszerűbb képzésre ugyanakkor számottevően nem javult a bekerülési esély - olvasható a lapban.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A magyar-amerikai politikai kapcsolatok megerősödése jó keretet ad a két ország közötti védelmi és katonai együttműködés fejlesztésének, és utat nyit a további védelemipari beruházások előtt is – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Stabilra javította a leminősítés lehetőségére utaló eddigi negatívról Izrael elsőrendű államadós-besorolásainak kilátását az S&P Global Ratings, mindenekelőtt azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a Hamász radikális iszlamista szervezettel kötött tűzszünet enyhítette az Izraelt közvetlenül fenyegető biztonsági kockázatokat.
Washingtoni látogatása során arról kérdezték a magyar kormányfőt, egyetért-e Trumppal abban hogyan lehetne tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Vlagyimir Putyint. Azt mondta, van néhány ötlete, és ezeket meg is osztja Trumppal.
Az ukrán elnök hosszan beszélt Orbán Viktorról pénteken, és azt mondta: a magyar kormányfő most Oroszország élő üzenetküldő szolgáltatása az Egyesült Államokban.
Az orosz állampolgároknak minden alkalommal új vízumot kell igényelniük, ha az Európai Unióba akarnak utazni. Az EU a kérelmezők szoros és gyakori ellenőrzése miatt döntött így.
Változtatott álláspontján a Mol, most már lehetségesnek tartják, hogy az Adria-kőolajvezetéken keresztül is ellássák a százhalombattai finomítót. A bejelentés éppen az Orbán-Trump találkozó napján érkezett.
A közép-kelet-európai országok az elmúlt években kiemelkedő eredményeket értek el az infláció csökkentésében, ugyanakkor továbbra is fontos feladat az inflációs várakozások mérséklése, az árstabilitás helyreállítása és megőrzése – erről beszélt Varga Mihály a 7. Magyar – Lengyel Jegybanki Konferencián Varsóban.
.jpg)
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából. .jpg)
.jpg)
Törökország népirtással vádolja az izraeli miniszterelnököt és több miniszterét. 
