Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából.
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából.
Míg 2004-ben 1,65 volt az egyetem és 1,33 a főiskola bejutási mutatója (vagyis egy helyre 1,65, illetve 1,33 jelentkező jutott), addig mostanra 1,38-ra, illetve 1,25-re szűkült az olló - írja a Népszabadság.
Az utóbbi években folyamatosan csökkent az államilag támogatott helyek száma a felsőoktatásban, mégis egyre könnyebb bekerülni az intézményekbe: ennek fő oka a jelentkezők számának csökkenése. Míg 2004-ben egy államilag támogatott helyre 1,94 jelentkező jutott, addig 2007-ben már csak 1,82. Az idén a 96 ezer jelentkezőből több mint 81 ezret első körben fölvettek, és a pótfelvételivel - amelyre azok is jelentkezhettek, akik az idén ezt még nem tették meg - további 13 ezer hallgató került be melléjük - olvasható a lapban.
A többciklusú, bolognai képzési rendszer 2005-ös bevezetésével ráadásul eltűnt a különbség az egyetem és a főiskola által kínált végzettség között, ugyanis mindkét intézménytípus ugyanolyan fokozatú - bachelor és master - diplomát állíthat ki. Ennek következményeként csökkent a bekerülési esély különbsége az egyetemek és a főiskolák között.
Az egyes intézmények mutatóit elemezve 2004 és 2007 közt a legnagyobb mértékben az ELTE-re lett könnyebb bejutni: itt a túljelentkezés 2,3-ról 1,5-re esett vissza (ettől függetlenül az ELTE tudhatja magáénak évek óta a legtöbb jelentkezőt). A tíz legnépszerűbb képzésre ugyanakkor számottevően nem javult a bekerülési esély - olvasható a lapban.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Ana Brnabic szerb házelnök hétfőn átvette az államfői feladatokat Aleksandar Vucictól, aki vasárnap este mondott le köztársasági elnöki tisztségéről. Brnabic az új államfő megválasztásáig, legfeljebb három hónapig gyakorolhatja az elnöki jogköröket.
A legtöbb mértékadó gazdasági elemzés szerint jövőre lassulni fog a reálbérek emelkedésének üteme a versenyszférában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi Inflációs jelentése szerint az idei, 5,8 százalékos növekedést jövőre, majd azt követően is 3,7 százalékos dinamika követheti.
Emelkedéssel reagált az olajpiac arra, hogy Donald Trump amerikai elnök elutasította Irán hétnapos javaslatát a konfliktus rendezésére és a Hormuzi-szoros újranyitására. Hétfő reggel a Brent hordónkénti ára 107 dollár közelében, az amerikai WTI pedig 94–95 dollár körül mozgott.
Újabb légitámadás-sorozat érte Ukrajnát hétfőre virradóra: több városban civil áldozatokról és sebesültekről számoltak be, miközben az orosz hadsereg telekommunikációs, logisztikai és katonai infrastruktúrát is támadott. Harkivban egy többszintes lakóházat is találat ért, a sérültek között gyerekek is vannak.
Január 10-ig meghosszabbította kereskedelmi fegyverszünetét Kína és az Egyesült Államok, így a két fél további időt kap a korábbi megállapodások végrehajtásának értékelésére és a vitás gazdasági kérdések rendezésére. A kínai kereskedelmi minisztérium szerint a hosszabbítás kiszámíthatóbb környezetet teremthet a vállalatoknak és a további tárgyalásoknak.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a Tisza Párt durván meg akarja emelni a katások adóját, szerinte a párt a katásokat is becsapta a választási ígéreteivel.
A jövő héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a turisztikai szálláshelyek forgalmáról, a külkereskedelemről és az ipari termelői árakról is közöl adatokat.
Kiterjesztik a katát, de a magasabb ellátás érdekében magasabb is lesz az összege. A vagyon pedig 500 milliárd forint fölött magasabb kulccsal fog adózni.
Az elnök elutasította a persza állam ajánlatát, így blokád alatt marad a Hormuzi-szoros. Sőt, novembertől újabb amerikai harci cselekményekre lehet számítani.
Felfüggesztette Hankó Balázs fideszes és Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő, valamint Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogát hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés. Mindhárom döntést 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta meg a parlament. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt az ülésen.
.jpg)
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából. .jpg)
.jpg)
