Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából.
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából.
Míg 2004-ben 1,65 volt az egyetem és 1,33 a főiskola bejutási mutatója (vagyis egy helyre 1,65, illetve 1,33 jelentkező jutott), addig mostanra 1,38-ra, illetve 1,25-re szűkült az olló - írja a Népszabadság.
Az utóbbi években folyamatosan csökkent az államilag támogatott helyek száma a felsőoktatásban, mégis egyre könnyebb bekerülni az intézményekbe: ennek fő oka a jelentkezők számának csökkenése. Míg 2004-ben egy államilag támogatott helyre 1,94 jelentkező jutott, addig 2007-ben már csak 1,82. Az idén a 96 ezer jelentkezőből több mint 81 ezret első körben fölvettek, és a pótfelvételivel - amelyre azok is jelentkezhettek, akik az idén ezt még nem tették meg - további 13 ezer hallgató került be melléjük - olvasható a lapban.
A többciklusú, bolognai képzési rendszer 2005-ös bevezetésével ráadásul eltűnt a különbség az egyetem és a főiskola által kínált végzettség között, ugyanis mindkét intézménytípus ugyanolyan fokozatú - bachelor és master - diplomát állíthat ki. Ennek következményeként csökkent a bekerülési esély különbsége az egyetemek és a főiskolák között.
Az egyes intézmények mutatóit elemezve 2004 és 2007 közt a legnagyobb mértékben az ELTE-re lett könnyebb bejutni: itt a túljelentkezés 2,3-ról 1,5-re esett vissza (ettől függetlenül az ELTE tudhatja magáénak évek óta a legtöbb jelentkezőt). A tíz legnépszerűbb képzésre ugyanakkor számottevően nem javult a bekerülési esély - olvasható a lapban.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Öt emlékezetes világbajnoki mérkőzés után ismét egymás ellen küzd az angol és az argentin válogatott, ezúttal a döntőért. A fogadóirodák az angolok mellett állnak, a csapatuk pedig az öt legértékesebb játékos nélkül is többet ér az argentin válogatottnál a Transfermarkt szerint. De ki a legértékesebb játékos, miért fontos a kivásárlási záradék, és hogyan mondhat könnyedén nemet egy csapat, amikor 150 millió eurót ajánlanak az argentin csatáráért?
Miután tavaly végigfutott a délszláv hírportálokon, a napokban Magyarországon is megjelent a dubrovniki boltban készült videó, amelyen egy csomag törölköző 107 euróba kerül. A Privátbankár megnézte a szállások és a vendéglátóhelyek árait, és annak a boltnak az akciós újságját is, ahol a felvételt készítették.
Lesújtó képet fest az Európai Központi Bank friss konvergenciajelentése Magyarországról. Már csak öt ország szerepel a jelentésben, ennyien maradtak az uniós csatlakozó tagállamok közül, amelyek vállalták az euró valamikori bevezetését. Közöttük Magyarország a szégyenpadon csücsül, más régiós tagállamok legalább részsikereket tudtak felmutatni.
.jpg)
Alig valamivel nehezebb már csak bejutni egyetemre, mint főiskolára - ez derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ kutatásából. .jpg)
.jpg)
Ennyi jött össze a több országgal közös gyűjtésen.
