Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Havi szinten minimális mértékben tovább emelkedett, éves szinten minimálisan mérséklődött az Ausztriában alkalmazásban álló magyarok száma.
Júliusban Ausztriában is felfokozott szinten pörgött a turizmus, hiszen ez már a nyári főszezon – a szomszédos országban a szektor pedig a külföldi vendégmunkások egyik legfontosabb foglalkoztatója. Cikkünk írásakor a vendégéjszakák legfrissebb adatai júniusból származnak, az előző év adataiból azonban lehet következtetéseket levonni arról, hogy mi történhetett 2026 júliusában.
Ausztriában 2026 júniusában 12,77 millió vendégéjszakát regisztráltak az előző havi 9,65 millió után, ami havi alapon mintegy 32,4 százalékos növekedést jelent, ugyanakkor 5,2 százalékkal elmarad a 2025 júniusában mért szinttől – írja a Statistik Austria.
A szezonalitás erősségét jól mutatja, hogy 2025-ben a vendégéjszakák száma a júniusi 13,46 millióról júliusra 18,56 millióra emelkedett, ami egyetlen hónap alatt mintegy 5,1 milliós, 37,9 százalékos növekedést jelentett – azaz feltehetőleg idén is hasonló tendencia mutatkozhatott meg.
Ennek fényében tehát aligha nevezhető meglepőnek az, hogy június után júliusban is növekedett valamennyivel az Ausztriában dolgozó magyarok száma, különösen mivel több egyéb szektoroknak is szükségük van külföldi munkaerőre.
Ezt jól mutatja például, hogy az osztrák kormány 2026-ra a turizmusban 5500, a mező- és erdőgazdaságban pedig 3496 külföldi szezonális munkavállaló foglalkoztatására határozott meg kvótát, amelyek a szezonális csúcsidőszakokban átmenetileg akár 50, illetve 30 százalékkal is túlléphetők – áll a szövetségi kancellária hivatalos jogtárában fellelhető dokumentumban.
A döcögő osztrák munkaerőpiacon a turisztikai főszezon nem hozott igazi fellendülést Fotó: DepositPhotos.com
Mi történt a magyarokkal?
Júliusban mindössze 771 fővel nőtt az Ausztriában hagyományos munkaszerződéssel dolgozó magyarok száma júniushoz képest, ennek következtében 134 211-en voltak az így foglalkoztatottak. Ez 0,57 százalékos emelkedést jelentett az egy hónappal korábban mért 133 440-hez képest – derült ki az osztrák Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatási hivatala, az AMS adataiból. Ez az adat ugyanakkor elmarad az egy évvel korábbi növekedéstől, hiszen akkor júniusról júliusra 1,07 százalékkal többen vállaltak kint munkát.
2026 júliusában összességében valamivel kevesebb magyar dolgozott Ausztriában, mint tavaly júliusban, az ekkor mért, több éves rekordnak számító 135 105 főhöz képest enyhe, mintegy 0,66 százalékos visszaesés történt.
A tárca emellett ismét közzétette azoknak a magyaroknak a számát is, akik eltérő jogi helyzetben vállaltak munkát, így például részmunkaidőben foglalkoztatták őket, vagy szabadúszós szerződés keretében dolgoztak:
szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 179 fő
részmunkaidőben foglalkoztatottak: 6455 fő
részmunkaidőben szabadúszós szerződésekkel foglalkoztatottak: 223 fő
önfoglalkoztatók: 9722 fő (itt a legfrissebb adat júniusi, de az általános foglalkoztatási tendenciákat figyelembe véve júliusban feltehetőleg ezen a téren is hasonlóan változott a kint dolgozók száma).
Az összes foglalkoztatási formát figyelembe véve 2026 júliusában az előző hónaphoz képest csökkent az Ausztriában dolgozó magyarok száma, hiszen a hagyományostól eltérő jogi helyzetben munkát vállalók esetében minden kategóriában visszaesés mutatkozott – azonban feltehetőleg még így is több mint 150 ezer magyar dolgozik Ausztriában.
Döcög az osztrák munkaerőpiac
Az osztrák munkaerőpiacon júliusban tovább nőtt a munkanélküliség: az AMS országos adatai szerint 298,9 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, 3,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal 6,9 százalékra emelkedett, miközben az alkalmazottak becsült száma 0,2 százalékkal, 4,044 millióra nőtt.
A munkaerő-kereslet továbbra is visszafogott maradt: az AMS-nél nyilvántartott, azonnal betölthető álláshelyek száma éves összevetésben 3 százalékkal, 79,8 ezerre csökkent. Különösen kedvezőtlenül alakult a tartós munkanélküliség: a több mint egy éve állástalanok száma 22,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Hogy áll a külföldiek munkanélkülisége?
Csakúgy, mint a korábbi hónapokban, a legjelentősebb küldőországok közt a magyar munkavállalók csoportja az átlagnál ellenállóbbnak bizonyult az osztrák munkaerőpiacon: mint az grafikonunkon is látszik, az előző hónaphoz képest 4,3 százalékon stagnált a magyarok munkanélküliségi rátája, ráadásul a vizsgált országok körében továbbra is a legalacsonyabb volt.
Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy ezúttal a török és a bosnyák dolgozók körében csökkent a munkanélküliség – igaz, magasabb bázisról.
A grafikonon szereplő osztrák adatnak az AMS által közölt általános mutatótól való eltérését az magyarázza, hogy az augusztus elején közzétett szám az ausztriai munkaerőpiac egészére vonatkozik, míg jelen statisztikánkba kifejezetten az osztrák állampolgárságú dolgozók kerültek be.
Továbbra is a németek és a magyarok vannak a legtöbben
Végül ismét részletesen megvizsgáltuk, hogyan alakult a foglalkoztatottak száma a legfontosabb küldőországok esetében. Júniusról júliusra a sorrend változatlan maradt, így továbbra is a magyar és a német munkavállalók alkotják a két legnagyobb külföldi munkavállalói csoportot Ausztriában.
Az előző hónapokhoz hasonlóan a hagyományos munkaszerződéssel foglalkoztatottak körében összességében továbbra is a németek voltak többségben.
Eközben a vizsgált küldőországok esetében kettéoszlott a mezőny: míg a Németországból, Magyarországról, Bosznia-Hercegovinából, valamint Lengyelországból érkezők körében nőtt a dolgozók száma, addig a Romániából, Törökországból, Horvátországból, valamint Szerbiából származók körében csökkenés történt.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Vagyis mernek-e a még június végén előrejelzett 25 bázispontnál nagyobbat vágni a Monetáris Tanács keddi ülésén a most még 5,75 százalékpontos jegybanki alapkamaton? Erről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti műsorában. Melynek második részében az e héten esedékes pótköltségvetés, valamint az októberre várható 2027-es büdzsétervezet is terítékre került.
Az Egyesült Államok ötvenszázalékos vámot vezet be minden Kanadából származó járműre és acéltermékre – jelentette be Donald Trump amerikai elnök hétfőn.
Leszállás után gyulladt ki a Gripen repülőgép hétfőn Szolnokon – derült ki a vezérkari főnök nyilatkozatából, amelyet Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter Facebook-oldalára töltöttek fel.
A kormány módosítja a 2026. évi költségvetést. A módosítás célja, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét. A módosítástervezetet a Pénzügyminisztérium augusztus 17-én átadta a Költségvetési Tanácsnak előzetes véleményezésre, és legkésőbb augusztus 31-én tervezi benyújtani a Parlamentnek.
A nyár elején meghirdetett „mini” kamatcsökkentési ciklus részeként kedden még várhatóan kamatot vág a Magyar Nemzeti Bank. Ebben egységesek az elemzők, de az nagy kérdés, hogy mi lesz szeptembertől. Miként az is, hogy a Szabadság téren felülvizsgálják-e a középtávú inflációs célt.
Aláírta a Gubacsi híd új hídszerkezetének és a csatlakozó vágányhálózatnak a megépítésére vonatkozó kivitelezési szerződést, így megkezdődhet a híd újjáépítése – jelentette be a közlekedési és beruházási miniszter hétfőn a Facebook-oldalán.
Norvégia folytatni fogja az olaj- és földgázkészletek feltárását és kitermelését a Barents-tengeren függetlenül attól, hogy az Európai Unió támogatja-e a sarkvidéki szénhidrogén-kitermelés moratóriumát – jelentette ki Terje Aasland norvég energiaügyi miniszter a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.
A Kopint-Tárki vezérigazgatója fél 4-től lesz a vendégünk. Az egyórás élő adást a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán közvetítjük.
