A kórházi adósságállomány idén már a 70 milliárd forintot is meghaladja, melynek rendezéséről a korábbiakkal ellentétben még nem döntött a kormány. Ennek fele az orvostechnikai cégeket érinti, ráadásul idén gyorsuló ütemben, havi szinten 5-6 milliárddal növekedett az állomány, utoljára ennyire rossz 2014-ben volt a helyzet - mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a mai tájékoztatón.
Az orvostechnikai cégeknél ez úgy csapódik le, hogy az éves árbevételük 30-40 százaléka nem folyik be a kasszába, ennyivel finanszírozzák a költségvetést, miközben erre az összegre is befizetik a különféle adókat. A helyzet már csak azért is rendkívül súlyos Rásky László szerint, mert a kormány pont azt a réteget, a kis- és középvállalkozásokat hozza nehéz helyzetbe, akiket támogatni akar. A cégek ebben a helyzetben a kieső bevétel kompenzálását több módon próbálják megoldani. Ha van, akkor felhasználják a tartalékaikat, vagy bankhitelt vesznek fel, vagy - ha van ilyen - az anyacégtől kérnek finanszírozási segítséget. Nem korlátlanul, de még utolsó lehetőségként a faktorálás jelenthet némi könnyítést.
Rásky szerint joggal vetődik fel a kérdés, hogy kiegyenlítetlen számlák esetén miért szállítanak a cégek tovább a kórházaknak. Részben egészségügyi közbeszerzések alapján történnek ezek a szállítások, részben könnyen kieshetnek az intézmény piksziséből, ha elmaradna a tartozás miatt egy-egy szállítás. Harmadrészt pedig nagy visszhangot keltene, ha akár életmentő eszközök szállítása nem történne meg. Ilyen helyzetben a beszállítók közül egyre többen készpénzes számlák kiállítására törekednek.
Rásky szerint összességében az adósság nagyon súlyos hatással lehet az eszközellátásra, ha pedig kevesebb az eszköz, akkor az a betegellátás színvonalára hat negatívan. Ez pedig nagyon súlyos kockázat.
A szövetség szerint a kormány tisztában van az adósságkeletkezés okaival, már csak azért is, mert a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő illetékes képviselője több konferencián is elmondta: részletes javaslatokat dolgoztak ki a kormány számára struktúraváltásra, finanszírozási kérdésekre is. Ez a szövetség szerint azt jelenti, hogy a döntést kell meghoznia a kormánynak. Azt pedig egy teljesen értelmezhetetlen és lényegtelen kormányzati nyilatkozatnak tartják, hogy 30 százalékban az intézménymenedzsment tehető felelőssé a kialakult helyzetért.
Azzal sem értenek egyet, amit Gulyás Gergely legutóbbi Kormányinfón fogalmazott meg, miszerint csak a vizsgálatok után derül ki, milyen számlát kell majd rendezni és mit nem. Rásky László főtitkár ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy nincs olyan számla amit nem kell kifizetni.
A szövetség szerint az elmúlt években hiába volt adósságkonszolidáció, nem sikerült ezt úgy végrehajtani, hogy ne maradt volna 60 napon túli adósság - jelenleg a teljes állomány 60 százalékát haladhatja meg ez az állomány. Az átlagos nemfizetés ma már 300 napon túl van és 10 milliárdos nagyságrendű lehet az éven túli állomány. Ez annak is köszönhető, hogy gyakorlatilag nem az egész éves állományt konszolidálja a kormány, hiszen ha októberben megszületik a döntés, akkor csak az októberig felmerülő számlákra ad pénz. A konszolidáció akkor lenne valós, ha a finanszírozás alapjait rendbe tennék, vagy ha a kórházak nem állami fenntartású szervként, hanem gazdasági társaságként működnének.
Újságírói felvetésre Rásky László elmondta, az állami fenntartásba kerülés óta csak romlott az egészségügyi intézmények helyzete.
Kő-kövön nem marad, ha Irán nem köt megállapodást atomprogramjáról. 
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
