Nyomás alatt: sokat veszíthet Közép-Európa az euróválságon

Az eurózóna válsága Közép-Európát veti vissza leginkább

Peter Brezinschek, a Raiffeisen Bank International AG (RBI) Raiffeisen Research részlegének vezetője szerint a negatív hatások – az eurózónához erőteljesen kötődő külkereskedelmi kapcsolatok következtében – Közép-Európában jelentkeznek majd a legélesebben, ahol a regionális GDP 0,5 százalékos növekedését várják, valamint Dél-Kelet Európában, amely 0,4 százalékos növekedési ütemet jelez. A Független Államok Közössége országainak 2012. évi GDP növekedési kilátásai tekintetében a Raiffeisen Research nem változtatott jelenlegi 3,1 százalékos előrejelzésén.

Lengyelország figyelemre méltó kivételével (ahol a várható GDP-növekedés 2,2 százalék) a Raiffeisen Research elemzői Közép-Európa összes országa esetében, Ausztriát is beleértve, a GDP csökkenésére számítanak (- 0,5%). Brezinschek várakozásai szerint a régió gazdaságainak erősen a német gazdaságra fókuszált figyelme, a szükséges költségvetési konszolidációs intézkedések, valamint az óvatos hitelezés lesznek feltehetőleg a gyenge 2012-es első félévet okozó főbb tényezők.

Az év második felét illetően azonban Brezinschek már optimistább, a közép- és kelet-európai régióra vonatkozó GDP-prognózisukat közelebbről szemügyre véve világossá válik, hogy 2012 első félévének negatív trendjét az év második felének kedvezőbb alakulása kell, hogy kompenzálja. Az elemző szerint e kilátás összhangban van az eurózóna várható teljesítményével.

Infláció: a közép- és kelet-európai országok többsége már túl van a csúcson

Az elemzés szerint úgy tűnik, hogy a régió legtöbb gazdasága már elérte az inflációs csúcsot. Az elemző hozzátette, hogy a megvalósuló fiskális intézkedések következtében csupán Magyarország, a Cseh Köztársaság és Ukrajna esetében várunk magasabb inflációs rátát 2012-ben.

A tanulmány szerint az Európai Központi Bank részéről várható kamatláb-csökkentések, valamint a valószínűsíthető nagy volumenű likviditási segítségnyújtás 2012 első félévében az irányadó kamatláb alá szoríthatják a rövid távú Euribor-kamatlábakat. Csökkenő inflációs ráták esetén mindez, Lengyelországtól Romániáig, a legtöbb piacon kamatláb-csökkenéshez vezethet. „Magyarország az egyetlen, ahol a központi bank a gyenge árfolyamot várhatóan az irányadó kamatok magasan tartásával próbálja majd stabilizálni” – magyarázza Brezinschek.

Nyomás alatt a valuták

A szuverén adósságválságból eredő kiújuló feszültség 2012 első negyedévében további nyomást gyakorol a közép- és kelet-európai régió valutáira. Brezinschek úgy véli, hogy csak a gazdasági és pénzügyi piaci helyzetnek az év második felében bekövetkező javulásával várható a régióbeli valuták fokozatos erősödését, hozzátette, hogy mindez az orosz rubelre is vonatkozik, amely az év első felében hagyományosan gyenge az USA dollárhoz képest.

A régiós részvénypiacok 2011-es negatív alakulása erősen a kétszámjegyű tartományban volt. Brezinschek nagy valószínűséggel visszaesést vár 2012 elején, különösen Magyarország, a Cseh Köztársaság és a balkáni piacok tőzsdéi esetében. Lengyelország és Oroszország relatíve kedvező fundamentális helyzetének a kisebb árveszteségekben kell tükröződniük. Hozzátette, hogy az alapfeltevés szerint a piacok méltányolni fogják az egyértelmű előrehaladást az adósságprobléma megoldása felé.