Az európai színvonalhoz való felzárkózás érdekében tartósan az uniós átlag feletti teljesítményre van szükség, Ausztria utolérése nem vágyálom - nyilatkozott Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Magyar Idők csütörtöki számában.
"Ausztria utolérése fejlettségben - aminek eléréséhez kért a jegybanktól tervet Orbán Viktor - akkor nem lesz pusztán vágyálom, ha a tartós növekedést saját erőből, a magunk forrásaira támaszkodva, a hatékonyság javításával tudjuk elérni a következő évtizedekben" - fejtette ki a szakember.
Matolcsy dobta be a témát
Matolcsy György jegybankelnök nemrég egy könyvbemutatón beszélt arról: megindulhat egy várhatóan 25-30 éves felzárkózási folyamat. Matolcsy György szerint célunk Ausztria utolérése, ezt tűztük ki a rendszerváltáskor, és erről továbbra sem mondunk le. Ennek feltétele, hogy Ausztriához képest éves 2-2,5 százalékos gazdasági növekedési többletet érjünk el. Ez tavaly és tavalyelőtt sikerült, ha a következő 25 évben is megvalósítható lenne, elérnénk az áhított célt. A könyv egyébként a fenntartható gazdasági növekedés és versenyképesség lehetőségeit taglalja, itt írtunk róla >>
Megvan a pontos recept is a felzárkózáshoz
A Kovács Árpád által is említett hatékonyságnövelés biztosan elengedhetetlen a felzárkózáshoz
Kónya István, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa nem is olyan régen egy előadásában a négy visegrádi ország gazdasági teljesítményét hasonlította össze Németországgal több tényező alapján.
Ha szeretnénk 30 év alatt felzárkózni az (akkori) német szintre (feltételezve, hogy a német gazdaság évente 1,5 százalékot növekszik), akkor tartósan évi 3,5 százalékos magyar GDP-növekedést kellene összehoznunk. (Kónya István ugyan nem az osztrák, hanem a német gazdaság színvonaláról beszélt, de vélhetőleg azzal sem lennénk elégedetlenek.)
A felzárkózáshoz a termelékenység 1,5 százalékos növekedése, az ez által indukált 1 százalékos többletberuházás kellene, miközben a munkaórák száma fél százalékkal csökkenhetne évente. A termelékenység növelése nélkül hiába öntenénk tőkét a gazdaságba – így a beruházási ütem legalább 30 százalékos növekedésére lenne szükség, ami a jelenlegi 20 százalék alatti mértékhez képest nem realitás. Kónya István előadásáról itt írtunk >>
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
