Barack Obama elnöki ciklusának utolsó országértékelő beszédében elmondta, hogy az amerikai vezető szerep erősödése szerte a világon érezhető. Az elnök kiemelt helyen foglalkozott az amerikai termelőkapacitások hazatérésének ösztönzésével, az amerikai kereskedelmi érdekek és szellemi termékek védelmével, az oktatás-képzés, az innováció és a tiszta energiaforrások fejlesztésével, mint az Egyesült Államok vezető szerepét biztosító tényezőkkel.
Beszédének külpolitikával foglalkozó, rövidebbik részében Obama hangsúlyozta, hogy Amerika eltökélt, hogy Iránt megakadályozza a nukleáris fegyverhez jutásban, és egyetlen lehetőséget sem zár ki e cél elérésében, továbbá megerősítette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Izrael biztonságának szavatolása mellett.
A következő tíz évben 500 milliárd dollárral vágják vissza a katonai büdzsét
Obama elmondta, hogy az amerikai erők Irakból történt teljes kivonása után az eddigi 10 ezren túl a nyár végig további 23 ezer katonát vezényel haza Afganisztánból. A tavalyi év eredményei között sorolta fel Oszama bin Laden likvidálását, az al-Kaida terrorszervezetre Pakisztántól Jemenig mért csapásokat és Moammer Kadhafi líbiai diktátor megdöntését. Úgy vélte, az arab világban végbement fordulat végkifejlete megjósolhatatlan, s Amerika számára hatalmas a tét.
Az elnök hangsúlyozta, hogy adókedvezményekkel kell ösztönözni a gyártási kapacitásaikat külföldre kiszervező amerikai cégeket a hazatérésre, és bejelentette, hogy testületet hoz létre a "Kínához hasonló" országokban tapasztalt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat eseteinek kivizsgálására, valamint kiemelte a hamisított és veszélyes termékek beáramlásával szembeni fellépés fontosságát.
Fókuszban az oktatás
Obama megígérte, hogy egyszerűsíteni fogja az oktatási rendszert, nagyobb megbecsülést biztosít a tanároknak, és felszólította a kongresszust, hogy törvényben tegye kötelezővé a 18 éves korig való részvételt a középiskolai oktatásban. Sürgette, hogy a kongresszus továbbra is biztosítsa a diákhitelek kedvezményes kamatait, a felsőoktatási intézményeket pedig figyelmeztette: megvonják tőlük az állami támogatást, ha tovább srófolják az oktatás költségeit.
Az elnök sürgette a bevándorláspolitika reformját, és arra kérte a kongresszust, hogy ne szorgalmazza többé a jól képzett, vállalkozásokat kezdő vagy a hadseregben szolgáló külföldi fiatalok kiutasítását.
Obama bejelentette, hogy az ország energetikai függetlenségének biztosítása érdekében engedélyt adott a tengeri talapzatban rejlő potenciális kőolaj- és földgázlelőhelyek háromnegyedének megnyitására. A tiszta és megújuló energia fontosságát kiemelve jelezte, hogy az Egyesült Államok nem akar lemaradni Kínától és Németországtól a szél- és napenergia-elemek gyártásában.
Az elnök utasítást adott a nagyszabású pénzügyi bűncselekmények felgöngyölítésére hivatott külön hivatal felállítására. Sürgette, hogy a törvényhozás fogadjon el egy törvényt, amely megtiltaná a bennfentes kereskedelmet a honatyák számára, korlátozná a választott képviselők üzleti érdekeltségeit, valamint a kongresszus körüli lobbitevékenységet.
Obama megadóztatná a gazdagokat
Az igazságos közteherviselés nevében Obama felszólította a kongresszust egy olyan adószabályozás kidolgozására, amelyben az évi 1 millió dollárnál nagyobb jövedelemmel rendelkezők adója nem lehessen alacsonyabb 30 százaléknál, s a 250 ezer dollárnál kisebb jövedelemmel rendelkezők - ide tartozik az amerikaiak 98 százaléka - adóbefizetése ne növekedjen. Kérte a honatyákat, hogy ruházzák fel olyan jogkörökkel, amelyek segítségével karcsúsíthatná a szövetségi kormányzat szerkezetét.
Obama rámutatott, hogy az amerikai gazdaságban az utóbbi 22 hónap alatt több mint 3 millió munkahely keletkezett, s egyedül tavaly több új állás jött létre, mint 2005 óta bármikor. Emlékeztette a jelen lévő honatyákat, hogy egyezség született arról, hogy a következő 10 év alatt 2000 milliárd dollárral csökkentik a deficitet.
A republikánusok elutasítják Obama országértékelő beszédét
Az amerikai republikánus politikusok elutasították Barack Obamának az unió helyzetéről tartott beszédének azon állításait, amely szerint az elnök politikája hozzájárult a gazdaság talpra állásához, és azt állították, hogy a Fehér Ház az elmúlt három évben csak rontott a helyzeten.
Mitch Daniels indianai kormányzó az elnöki országértékelésre adott hivatalos válaszbeszédében azt hangsúlyozta, hogy miközben elszabadult a szövetségi költekezés, az inaktívak aránya évtizedek óta nem látott mélypontra süllyedt az Egyesült Államokban. Daniels szerint a kormányzat inkább gátolta, mint gyorsította a gazdasági fellendülést.
A kormányzó úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok helyzete csak egy hajszállal marad el a "gazdasági katasztrófa" fenyegette Görögország, Spanyolország és más európai országok helyzete mögött. Hangsúlyozta, hogy az egyetlen reményt a gazdaság tartós fellendülésére az jelentheti, ha a magánszektornak vezető és "valódi" munkahelyteremtő szerepe van, nem pedig az, hogy a szövetségi kormány beavatkozik.
A Tisza-hatás. 
