A gazdasági recesszió idején megrendezett olimpiát sok brit szükségtelen luxusnak tartja. A június 27-én kezdődő Játékokra London eddig 11,8 milliárd eurót költött, ezzel a 2012-es olimpia minden idők második legdrágábbja lesz a 2008-as pekingi Játékok után.
Hugh Robertson sportért és olimpiáért felelős miniszter nem győzi hangsúlyozni, hogy a büdzsét még 2005-ben állította össze a szervezőbizottság, miután a brit főváros megnyerte a rendezés jogát, akkor pedig igencsak messze volt még a gazdasági világválság. A krízis és a recesszió, valamint a magas államadósság sem írta át azonban az eredeti elképzeléseket, nem mondhatnánk, hogy a britek spóroltak a rendezésen. Egy olimpia ugyanakkor nemcsak presztízskérdés, hanem befektetés is - épp Londonban ne tudnák ezt?
A világ legnagyobb sporteseményének rendezési költségeit főként brit polgárok adófontjaiból állják, ez egészül ki közel 2 milliárd fontnyi magántőkével, ami a jegyértékesítésből (a belépők nagy részét már sikerült értékesíteni) és a szponzori pénzekből jön össze. Ezt a pénzt az utolsó penny-ig a rendezési költségekre fordítják.
A Downing Streeten igyekeztek kihangsúlyozni az elmúlt években, hogy a milliárdos kiadás, amivel a rendezés jár, London előnyére válik, hiszen tovább fejlesztették a közösségi közlekedést (a pályázók közül ebben London kapta a legrosszabb értékelést 2005-ben), új sportlétesítmények épültek, melyekre az olimpia után is szükség lesz, és temérdek biztonsági fejlesztést is végrehajtottak Kelet-Londonban, az Olimpiai Falunak helyet adó Stratford például teljesen megújult az elmúlt 7 évben.
13 milliárdos hasznot remélnek
David Cameron brit miniszterelnök szerint bár nehéz időket élünk, az Olimpia megrendezése mégsem luxus. "Éppen azért, mert a mostani egy nehéz időszak a számunkra, minden tőlünk telhetőt megtettünk azért, hogy a Játékok megrendezésével ösztönözzük a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést. Bízok benne, hogy a Játékok közel 13 milliárd fontos hasznot hoznak majd a brit gazdaságnak az elkövetkező négy évben" - nyilatkozta a miniszterelnök még július elején.
Szkeptikusak az elemzők
A kereskedelem és a beruházások előmozdításán dolgozó kormányzati szerv, az UKTI igazgatója, Alan Collins szerint az olimpia vonzza a külföldi befektetőket, a turistákat és a Játékok kapcsán a brit cégek rengeteg megrendeléshez jutnak. Az Olimpiai Falu építési munkálatainak 98%-át például brit cégek végezték, ők most arra számítanak, hogy akad majd megrendelésük a 2016-os Játékok kapcsán is Rio de Janeiróban.
Az elemzők azonban nem ilyen optimisták, leginkább szkeptikusak az olimpia gazdasági előnyeit hangoztató kormányzati nyilatkozatok kapcsán. Samuel Tombs, a Capital Economics elemzője szerint a kormány azt hangoztatja, hogy a Játékok ideje alatt a brit főváros lesz majd a világ pénzügyi központja, és a világ első számú turisztikai célpontja. A várakozások kapcsán elmondta, az eddigi olimpiák azt mutatják, hogy hosszú távon alig vagy nagyon kevés haszna van a sportesemény megszervezésének - legalábbis pénzügyi szempontból.
"Eddig sem azért jöttek, hogy a tengerparton hűsöljenek"
A másik nagy rizikó faktor a londoni rendezés kapcsán az időjárás. A ködös Albion esős időjárása könnyen elijesztheti a potenciális turistákat. Sandie Dawe, a brit Turisztikai Hivatal elnöke a fanyalgókat azzal szerelte le, hogy a "turisták nem azért érkeznek az Egyesült Királyságba, hogy kifeküdjenek a tengerpartra". Londonban arra számítanak, hogy a Játékok nemzetközi hírneve és a kiemelt figyelem miatt 2015-ig 4,6 millió új turista érkezik a szigetországba, elsősorban Ázsiából.
Kevin Daily, a Goldman Sachs elemzője szerint 1992-ben Barcelona az olimpia után lett igazi világváros, mely a turisták kedvelt célpontja lett, ugyanez elmondható Pekingről is, a kínai főváros megítélésének nagyon jót tett a 2008-as olimpia. "London azonban már amúgy is kiemelt szereppel bírt a városi turizmusban, rengetegen érkeztek ide eddig is. Így a turistákat megcélzó fejlesztések hatása marginális lesz, a jövőben nem lesz akkora a ideérkezők számának növekedése, mint amire a szervezők számítanak" - így Daily. Az elemző szerint ráadásul sok turistát épp az olimpia ijeszt el egy londoni kiruccanástól, sokan tartanak ugyanis a hatalmas tömegektől, és hogy nem lehet majd közlekedni a városba a rengeteg vendég miatt.
Valószínűleg a City is kiürül majd a Játékok ideje alatt, a londoniak nagy része ugyanis az olimpiára időzítette a szabadságát, vagy egyszerűen otthonról fog dolgozni, hogy megkímélje magát a turista-áradattól. Milliók lepik majd el az amúgy is évente 1 milliárd embert megmozgató londoni metrót, a reptereket és a szurkolói zónákat.
Egyelőre sikertelenül keresnek bérlőt a központi stadionba
Minden olimpia nagy kérdése, hogy a sportlétesítmények mennyire lesznek kihasználtak a két hetes sportdömping után. A Juan Antonio Samaranch egykori NOB-elnök által a valaha volt legjobb olimpiának nevezett sydney-i Játékok után a központi stadiont például lebontották, mert nem volt kihasználva, de az athéni olimpiai stadionban sem rendeznek sok eseményt. Londonban folyamatosan a fenntartható fejlődést hangoztatják a szervezés és a beruházások kapcsán. A városban 2006-ban adták át a 390 millió fontból épült 70 ezer fő befogadására alkalmas Emirates Stadiumot, 2007-ben pedig újra megnyílt a 780 millió fontból újraépítette legendás Wembley, melynek 90 ezer fő a befogadóképessége. Utóbbi közpénzből épült. A városvezetés szerint az olimpiára épített 80 ezres központi stadion így kihasznált lesz majd a Játékok után is. Az optimizmus egyelőre nem igazolt, a városvezetés továbbra is bérlőt keres, aki elfoglalhatná a létesítményt, a londoni első osztályú focikluboknak van saját stadionja, a hat csapat közül a Tottanhem Horspur tartja csak szűkösnek a jelenlegi otthonát, de a tervek szerint inkább átépítik a White Hart Lane-t az "albérlet" helyet. Hasonló gond lehet a sajtóközponttal, melynek sorsa a Játékok után szintén kérdéses.
A közel 800 millió fontból felhúzott Olimpia Falut a rendezvény után lakóparkká alakítják, az itteni lakások után legalább van érdeklődés.
Öt karika húzza ki a gazdaságot recesszióból?
Bár a hosszú távú hatások tekintetébe nincs egyetértés az Olimpia hasznáról, rövid távon a legtöbb elemző szerint a kéthetes küzdelemsorozat hatása nagyon is pozitív lehet, a harmadik negyedévben kihúzhatja a brit gazdaságot a recesszióból. A legpesszimistább prognózisok szerint is, legalább 0,1%-os GDP-növekedést okoz majd a harmadik negyedévben a sportesemény, a Bank of England (BoE) szerint 0,5%-os növekedést köszönhet majd a brit gazdaság a Játékoknak.
Az egyik főszponzor, a Visa szerint 800 millió fontot költhetnek el az ideérkezők, a jegyárbevétel pedig elérheti a 400 milliót.
Bármennyire is megosztottak most az elemzők, az eddigi adatok az optimistákat igazolják. A Játékokat megelőzően a brit munkanélküliség 65 ezer főre csökkent ugyanis. A magas munkanélküliséggel küzdő országok pedig ezt most irigykedve figyelik - és ez ösztönzést jelenthet a nagy világesemények megrendezésére másoknak is.
Nem hozott jó híreket a FAO.
