Az IMF a viszonylag kedvezőbb kilátásokat nyugtázva a tavaly őszi WEO prognózis felülvizsgált változatában 0,3 százalékponttal 5,5 százalékra javította idei világgazdasági növekedési előrejelzését. A 2022-re tett, 4,2 százalékos GDP-növekedési előrejelzésén az IMF nem változtatott. A dokumentum egyúttal figyelmeztet a remélt növekedés különösen kiélezett kockázataira is, elsősorban az alkalmazott ösztönző intézkedések országonként és régiónként eltérő hatékonysága miatt.
A tavaly októberben kiadott őszi prognózisában az IMF 4,4 százalékos GDP csökkenést jelzett 2020-ra és 5,2 százalékos növekedést 2021-re. A 2020-as világgazdasági GDP-csökkenés végül 3,5 százalékos lett az év második felében tapasztalt, a tavaszi visszaesés helyreállítására beindult lendületes növekedésnek köszönhetően.
Az áprilisban kiadott 2020 tavaszi prognózisában a járvány első tapasztalatai alapján még 3,0 százalékos GDP-csökkenést jelzett az IMF 2020-ra és 5,8 százalékos növekedést az idei évre. A tavaszi prognózisa júliusban kiadott felülvizsgált változatában viszont a járványvédelmi korlátozások vártnál súlyosabbnak bizonyult következményei miatt 4,9 százalékra fokozta a 2020-as GDP-csökkenésre tett előrejelzését és százalékra 5,4 mérsékelte az idei növekedési várakozását is.
A mostani prognózisban a fejlett országok növekedési előrejelzését is javította az IMF idénre és jövőre egyaránt. Az idén 4,3 százalék lesz a növekedés, 0,4 százalékponttal magasabb az őszi prognózisnál, 2022-ben pedig 3,1 százalék, 0,2 százalékponttal magasabb. Az országcsoport bruttó hazai terméke 2020-ban 4,9 százalékkal csökkent.
Javuló európai kilátások
Az euróövezetben a tavalyi 7,2 százalékos GDP-csökkenés után 4,2 százalékos növekedést vár az IMF, 1,0 százalékponttal alacsonyabban az őszi prognózisban jelzettnél, 2022-ben pedig 3,6 százalékos növekedést, 0,5 százalékponttal magasabbat. Az idei németországi növekedési prognózist 0,7 százalékponttal rontotta az IMF 3,5 százalék növekedésre, a jövő évi 3,1 százalékos növekedésen pedig nem változtatott. A német GDP tavaly 5,4 százalékkal csökkent.
A fejlődő országokban 6,3 százalékos növekedést vár az idén az IMF és 5,0 százalékos növekedést jövőre. Az idei prognózist 0,3 százalékponttal megemelte, a jövő évit 0,1 százalékponttal csökkentette az előzőhöz képest. Az országcsoport bruttó hazai terméke tavaly 2,4 százalékkal csökkent.
Kínai növekedési előrejelzését az idén 0,1 százalékponttal, jövőre 0,2 százalékponttal 8,1 és 5,6 százalékra csökkentette az IMF. Kína tavaly egyedüliként ért el GDP-növekedést, 2,3 százalékost. India gazdasága az idén 11,5 százalékkal növekedhet, 2,7 százalékponttal gyorsabb ütemben az előző prognózisnál, jövőre pedig 6,8 százalékkal, 1,2 százalékponttal kisebb ütemben. India tavaly 8,0 százalékot veszített bruttó hazai termékéből.
Kisebb inflációs kockázatok
Az IMF a fejlett országokban 1,3 százalékos inflációt vár az idén és 1,5 százalékost jövőre. Az idei inflációs előrejelzését 0,3 százalékponttal, a jövő évit 0,1 százalékponttal mérsékelte lefelé. A fejlődő országokban az idén és jövőre is 4,2 százalékos inflációt vár az IMF, az idén 0,5 százalékponttal, jövőre 0,1 százalékponttal alacsonyabban az ősszel jelzettnél. Tavaly a fejlett országokban 0,7 százalékkal, a fejlődő országokban 5,0 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
A világkereskedelmi forgalom tavaly 9,6 százalékkal csökkent, az idén az IMF prognózisa szerint 8,1 százalékkal, jövőre 6,3 százalékkal nő. Az idei forgalom 0,2 százalékpontos csökkenés az előző prognózishoz képest, a jövő évi pedig 0,9 százalékpontos növelés.
A Brent, a Dubai Fateh, és az amerikai WTI nyersolajak árának egyszerű számtani átlaga 41,29 dollár volt tavaly. Az idén 50,03 dollár, jövőre pedig 48,82 dollár lesz. A tavalyi olajár 32,7 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. Az idén 21,2 százalékkal emelkedik az olajár a tavalyihoz képest, ami az őszi prognózisban jelzettnél 9,2 százalékponttal magasabb növekedés. Jövőre 2,4 százalékkal lesz alacsonyabb az olajár, ami 5,4 százalékpontos negatív módosítása az ősszel jelzettnek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
