|
| Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár az Európai Néppárt madridi tisztújító kongresszusán még 2015-ben. Fotó: MTI, Szecsődi Balázs |
A magyar miniszterelnököt holnap fogadja Berlinben a német kancellár. Orbán egy olyan európai fővárosba látogat, ahol a politikai stabilitás már a múlté és Merkel bármilyen árat megad saját politikai túlélése érdekében, miközben a politikai centrum darabjaira esett a környezetében. Az elmúlt órákban összetákolt CDU-CSU paktumot előzetesen egyetlen érintett szomszédos országgal sem beszélték át, így az is elképzelhető, hogy a paktum megadja a kegyelemdöfést Schengennek.
Bécsre tolják a feszültséget?
Sebastian Kurz osztrák kancellár Európai Parlamenti beszédében reagált az országára kényszerített új paktumra. Szerinte „Európa belső határok nélkül csak akkor tud hosszú távon fennmaradni, ha működő külső határokkal rendelkezik”. Bécs világos, a koalíció minden pártjával leegyeztetett kormányzati irányvonalat akar látni Berlinből – Karin Kneissl osztrák külügyminiszter szerint a tervezett német tranzit központok felállítása „egy sor európa-jogi és ezzel politikai kérdéseket is fölvet”. Seehofer német belügyminiszterre tehát forró órák várnak holnap bécsi tárgyalásain és megalázó politikai zarándokútjait minden bizonnyal tovább folytathatja Madridba, Rómába és Athénba.
Az osztrák Die Presse úgy tudja: amennyiben Németország valóban tranzitzónákat állít fel az osztrák-német határon, hasonlóképpen cselekszik Ausztria is saját, Olaszországgal és Szlovéniával szomszédos déli határán. A múlt héten már gyakorlatot is tartott a Puma névre keresztelt osztrák határőrizeti egység a szlovén határnál páncélozott csapatszállító járművekkel, kutyás rendőrökkel és helikopterekkel. Németország Ausztriával közös déli határa körülbelül 800 kilométer hosszú. Ezen a szakaszon 66 határátkelő van, amelyek közül eddig csak háromnál zajlott állandó ellenőrzés. A többi határátkelőnél a német hatóságok szúrópróbaszerű, mélységi ellenőrzést végeztek.
Alkotmányos aggodalmak
Joachim Wieland német alkotmányjogász szerint súlyos aggodalmainak adott hangot a tervezett zárt tranzit centrumokkal kapcsolatban. Szerinte ugyanis a német területen felállítandó centrumok esetében gyakorlatilag „tényszerűen beutazásról” beszélhetünk, amely a migránsok számára megnyitja az utat a német alkotmányos védelem felé, különös tekintettel a fair eljárás és a bírósági jogvédelem tekintetében.
|
| Káncz Csaba |
Orbán nem tűnhet gyengének, illetve túlságosan kompromisszumkésznek Berlinben, mert azt hívei és tanácsadói már nem fogadnák el. Ahogyan Kiszelly Zoltán Századvég tanácsadó megfogalmazta egy bejegyzésében május végén: „Németország, Merkel, vagy a CDU már régen nincsen abban a helyzetben, hogy feltételeket támasszon Magyarország kormányának”. A kormányzati sajtó pedig egyszerűen „ócska hazudozónak” nevezte alig pár napja a kancellárt, az EU-csúcs utáni kommunikációs csetepatéban.
Mindenesetre a magyar miniszterelnök jobban teszi, ha nem lép túl egy határon. A német nagytőke is figyeli a két ország kapcsolatát, márpedig a hazánkban tevékenykedő 6 ezer német cég 300 ezer embernek ad munkát, a külkereskedelem 27 százaléka Németországgal bonyolódik le, és Magyarország a német autóipar "legfontosabb hátországa". Eközben Trump egyre agresszívabban dolgozik az EU összetartásának föllazításán, márpedig az európai integráció felbomlása szembemegy Németország és Magyarország érdekeivel is.
Káncz Csaba jegyzete
Pénteken kezdődik a „Pfizergate” tárgyalása az uniós bíróságon, a bizottsági elnök a célkeresztben. 
