(Fotó: Wikimedia Commons) |
Múlt szombaton a kínai elnök jelenlétében Olaszország – az első G7 tagországaként – csatlakozott az Övezet és Út kezdeményezéshez (BRI), hozzákötve Genova és Trieszt kikötőjét az óriási kínai logisztikai és geopolitikai kezdeményezéshez. Peking az elmúlt 5 évben stratégiai jelentőségű kikötőket vásárolt föl a görögországi Pireusztól kezdve a belga Zeebrugge-ig, jelenleg már az európai konténerkikötők 10 százalékát ellenőrizve. Hogy ez (biztonság)politikailag hová vezethet, az megmutatkozott már 2016-ban, amikoris az EU tervezett nyilatkozatát a Dél-Kínai-tenger ügyében – főként magyar és görög követelésre – erősen felvizezték, pedig három napig folyt a vita, hogy a nemzetközi jog súlyos megsértése miatt keményen oda kell szólni Pekingnek.
Orbán harcostársa kritizál
Figyelemre méltó, hogy a kínai-olasz összeborulást Matteo Salvini - Orbán Viktor nagy szövetségese – éles kritikával illette. A Liga párt vezetője nem vett részt a Kína tiszteletére rendezett szombati állami vacsorán. E helyett kijelentette, hogy Róma nem lehet „bárki gyarmata” és hogy Peking érzékeny 5G-s technológiákat szerezhet meg Olaszországtól.
A kínai elnök római látogatása alatt az olasz cégek 2.8 milliárd dollár értékben írtak alá szerződéseket és a közlemények szerint az egyezmények jövőbeni értéke elérheti a 20 milliárd dollárt. Az áttörés a kétoldalú kapcsolatokban azután következett be, hogy múlt pénteken az Európai Csúcson a résztvevők Kínát „rendszer-szintű rivális”-nak bélyegezték, hozzátéve: Brüsszelnek stratégiát kell kifejlesztenie Peking gazdasági- és politikai befolyásának feltartóztatására.
Éles német kritika
Valóban, Róma és Peking megállapodása bekapcsolta a vészjelzőket Washingtonban, Brüsszelben és Berlinben. Günther Oettinger uniós költségvetési biztos tegnap egészen odáig ment, hogy az EU-nak be kellene vezetnie a vétó-jogot Kína európai infrastruktúráli projektjeivel kapcsolatban, illetve Pekingnek előbb be kellene szereznie az EU Bizottság jóváhagyását ezekhez. Hozzátette figyelmeztetőleg, hogy egyre több stratégiai jellegű európai infrastruktúrális eszközök – beleértve villamoshálózatok, gyorsforgalmi vasutak és kikötők – kerülnek kínai kézre.
Káncz Csaba |
A kínai és az EU vezetők április 9-én rendezik következő csúcstalálkozójukat, miközben a nyugat-európai cégek körében nő az elégedetlenség a kínai piac elégtelen nyitottsága miatt. A vezető EU-s vállalatokat kizárták az olyan, jelentős anyagi haszonnal járó beruházásokból, mint amilyen a távol-keleti ország mintegy 10 ezer kilométeres nagy sebességű vasúti hálózatának megépítése. Európa így váratlanul és gyorsan elmozdult afelé, hogy korlátozza a vasutaktól a távközlésig terjedő gigantikus projektekhez való kínai hozzáférést. Sajtóinformációk szerint ezt erősíti, hogy a tagállamok – Berlin és Párizs nyomására – támogatásukról fogják biztosítani a törvénytervezetet, amellyel korlátozzák a kínai vállalatok hozzáférését az EU évi mintegy 2400 milliárd eurós közbeszerzési piacához.
Ma Macron, Merkel és Juncker feszült hangulatban találkozik a kínai elnökkel Párizsban, hogy megvitassák a kínai állami cégek előnybe részesítését a nemzetközi versenytárgyalásokon. Az elmúlt 10 hónapban ez fontos ütközőpont volt Washington és Peking között is. He Weifang, a Pekingi Egyetem jogász professzora fején találta a szöget, amikor kijelentette, hogy Kínának el kell kezdenie tiszteletben tartania a WTO kötelezettségeit, amely szervezethez 2001-ben csatlakozott.
A francia elnök kedélyét mindenesetre jelentősen javíthatja, hogy az elmúlt órákban 40 milliárd euró értékű megállapodások születtek Kínával, amelyből 30 milliárd eurót tesz ki 300 darab Airbus repülőgép leszállítása a China Aviation Supplies Holding Company számára.
Káncz Csaba jegyzete