|
| Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter (EPA/CLAUDIO PERI) |
A magyar miniszterelnök ma Milánóban folytat tárgyalásokat Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettessel és belügyminiszterrel, aki jelenleg az ország legbefolyásosabb politikusa. A protokoll szempontjából azonban nehéz megindokolni, hogy Orbán Viktor miért nem kollégájával, Giuseppe Contéval ül egy asztalhoz, részben ez magyarázza az olasz kormánypártok vitáját a látogatással kapcsolatban.
A találkozó kimenetelét nemcsak az olasz és a hazai ellenzék figyelheti lélegzet-visszafojtva, hanem az Európai Néppárt is, amelynek a Fidesz a mai napig a tagja. Az olasz közvélemény is bizonyára fél szemmel követi a találkozót új kezdeményezéseket várva, hiszen mára az olaszok csupán 39 százaléka vélekedik pozitívan az EU-ról: az euró kényszerzubbonya és Brüsszel impotenciája a három éve húzódó migráns-válság során bizony megtette a hatását.
Mocsok Brüsszel!
Mindenesetre Orbán ma egy igazi olasz politikai darázsfészekbe lép. A szicíliai ügyészség ugyanis az elmúlt órákban hatalommal való visszaélés és illegális őrizetbe vételek miatt eljárást kezdett Salvini ellen, amiért az öt napig hagyta hánykolódni a partoknál a ’Diciotti’ mentőhajót, rajta több száz migránssal.
Az eljárást azért rendelték el, mivel már múlt szerdán lejárt az emberi jogok európai konvenciója szerint 48 órás határidő, amíg egy bevándorlót letartóztatási parancs nélküli őrizetben tarthatnak anélkül, hogy hivatalosan is begyújthatná menedékkérelmét. A vezető La Repubblica nevű lap vasárnap „törvénytelen miniszternek” nevezte Salvinit. Salvini pedig a maga keresetlen stílusában egyszerűen „mocsoknak” nevezte Brüsszelt.
Márpedig az EU polgárainak 38 százaléka a bevándorlást tekinti a legfőbb gondnak és a jövő májusi Európai Parlamenti (EP) választások közelebb kerülésével egyre élesebbé válik a harc az EU jövőbeni kurzusáról. Az egyik oldalon Emmanuel Macron francia elnök „egyre szorosabb unió” elképzelése áll. A másik oldalon a Salvini, Orbán, Kaczyński - és Steve Bannon - nemzeti vonala áll, amelyet az olasz belügyminiszter „a populisták nemzetközi szövetségének” hív. Ezen mozgalmak most szövetségeket kötnek, hogy aztán jövő májusban az uniós intézményeket már belülről tudják radikális kurzus-módosításra kényszeríteni.
Figyelem, földrengés!
Orbán idei tusványosi beszédében nyíltan kiemelte, hogy a következő európai választás véget vet a liberális elit uralmának a földrészen. Semmi kétség, hogy a magyar miniszterelnök kívánja vezetni az európai kampányt a hagyományos konzervatív politika visszaállítására, azt ígérve, hogy kulturális ellenforradalmat vezet Brüsszel ellen. Orbán úgy véli, hogy az EP-választás az 1968-ashoz hasonló politikai földindulást hozhat.
Valóban, az EP választásokon politikai földrengés várható, hiszen a szociáldemokraták az előrejelzések szerint látványosan leszerepelnek, miközben a politikai centrum markánsan jobbra tolódik. A német eurószkeptikus AfD-nek jelenleg egy EP képviselője van, ez tavasztól 20 fölé nőhet! Komoly térnyerés várható az olasz Lega és az 5 Csillag Mozgalom, az osztrák Szabadságpárt és a Svéd Demokraták részéről is. A magyar, a lengyel és a francia eurószkeptikus konzervatívok pedig várhatóan megtartják eddig is erős pozícióikat.
Az EU, mint oldott kéve
Az eurószkeptikus pártok így elhozhatják az EP mandátumainak 40 százalékát – ha pedig esetleg jövő májusig fellobbanna egy újabb migráns- avagy euró-válság, akkor a többség elérése sem elképzelhetetlen.
|
| Káncz Csaba |
Az új győzteseket csupán egy vágy tartja össze, mégpedig az EU külső határainak lezárása. De míg az Olaszországban rekedt 700 000 migránst Salvini kvóták szerint elosztaná az EU tagállamok között, Orbán erről hallani sem akar.
Az 1930-as évek európai radikális mozgalmaihoz hasonlóan a mostani eurószkeptikus pártok között sincsen komoly ideológiai összetartó erő. Gazdaságpolitikai program-pontjaikban is százfelé húznak: a német AfD például többé kevésbé liberális gazdaságpolitikát támogat, míg az olasz 5 Csillag Mozgalom elutasít mindenfajta pénzügyi megszorítást.
De Bannon és az amerikai alt-right is egész mást gondol Kínáról, Iránról, de akár még Putyin Oroszországáról is, mint a magyar miniszterelnök.
Mindent összevetve egyre bizonyosabbá válik, hogy jövő tavasszal egy új, jóval kiszámíthatatlanabb politikai korszak veszi kezdetét kontinensünkön.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 1,38 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön kora délutánig.
