Múlt pénteken az EU külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozásán a Reuters háttérinformációi szerint Szijjártó Péter volt az, aki leginkább ellenezte a Lukasenka-rezsim elleni új szankciók bevezetését. Mára Magyarországon kívül a másik három visegrádi ország vezetése keményen elítélte a választási csalást és a rendőrterrort.
Szoros partnerség
A magyar miniszterelnök és hazai állami sajtó ezzel ellentétben zavart pávatáncba kezdett. Nem akárhonnan kellett visszajönni, hiszen június 5-i minszki látogatásán Orbán a még érvényben lévő megtorló intézkedések eltörlése mellett foglalt állást, beleértve a fegyverszállítási tilalmat. Válaszul Lukasenka kiemelte, hogy az EU-n belül Magyarországot tekinti legszorosabb partnerének.
Az EU Belarusz ügyében 170 ember és négy vállalat ellen először 2004-ben vezetett be korlátozó intézkedéseket két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró eltűnése miatt. Később további korlátozó intézkedésekről döntött a nemzetközi választási normák és a nemzetközi emberi jogok megsértése, valamint a civil társadalom és a demokratikus ellenzék mozgásterének visszaszorítása miatt is. A szankciók listáját 2011-ben egészítették ki a fegyverembargóval. 2016 februárjában aztán az Unió úgy döntött, hogy megszünteti a korlátozó intézkedések jelentős részét, csak a fegyverembargót és négy ember elleni szankciókat tartja fent.
A geopolitika döntött
A hazai ellenzék és az értelmiség nagy része úgy gondolja, hogy a Lukasenka és Orbán közötti összejátszás a két politikai vezető tekintélyelvűségére vezethető vissza. Márpedig a fő ok geopolitikai jellegű, ahol a játszma lépéseit a Kreml-ben koordinálják. A hazai közvélemény számára nehezíti a megértést, hogy Orbán a mai napig nem nyilatkozott arról, hogy milyen geopolitikai játszmába vitte be Magyarországot 2014-ben.
Több jel szerint is Orbán abban az évben döntött úgy a színfalak mögött, hogy azontúl az eurázsiai tengelyt tekinti igazodási pontnak. A miniszterelnök a 2014-es választások utáni napon közölte Simicska Lajos akkori pénztárnokával, hogy orosz pénzből akarja felvásárolni az RTL Klubot, hogy aztán megszüntethesse a csatornát.
Értesüléseink szerint Orbán a 2014-es választások előtt pár héttel közölte két veterán külügyes államtitkárával, Németh Zsolttal és Bába Ivánnal, hogy a választások után már nem számít szolgálataikra a minisztériumban, „mert az országot a keleti vágányra állítja át”. Azon év nyarán a nyugati beállítottságú diplomaták százait seprűzték ki a külügyből, míg a szovjet diplomáciai akadémián (MGIMO) végzettek tucatjait soron kívül előléptették. Mára hazánknak kevés profi diplomatája maradt, a hírszerzése pedig félig lebénult, mivel a Nyugat szolgálatai gyakorlatilag befejezték az együttműködést.
A főpróba már megvolt
A színfalak mögött a magyar és a belarusz mélyállam már bebizonyította, hogy képes a jelenlegihez hasonló, rendkívüli helyzetek közös kezelésére. Ennek főpróbája megtörtént 2018-ban, amikor Belarusz is segített a jogerősen börtönbüntetésre ítélt volt macedón miniszterelnök, Nicola Gruevszki Budapestre menekítésében. Akkor a német állami Deutsche Welle a montenegrói rendőrség közlésére hivatkozva írta meg, hogy a bukott politikus 2018. november 11-én 19 óra 19 perckor ért a bozjei határátkelőhöz Montenegróban, ahonnan Szerbia felé távozott egy 55A05 rendszámú gépkocsival. Ennek kiosztása és országkódja szerint a Fehérorosz nagykövetség szerbiai járművével szöktethették meg, hogy aztán Budapesten menedékjogot kapjon.
Gruevszki kimenekítésekor a magyar hírszerzés élén frissen kinevezve Czukor József állt. Czukor csak tovább erősítette a szovjet korszakban gyökerező, ún. Láthatatlan Légió erejét hazánkban. Moszkva természetesen a mai napig őriz olyan dokumentumokat korábbi birodalmának embereiről, amelyeknek kompromittáló erejük van.
Czukor a hidegháború tetőpontján, Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár halálának évében, 1982-ben került a Belügyminisztérium állományába, és kapott hírszerzői kiképzést. Abban az évben állt a szovjet birodalom elnyomó gépezetének szolgálatába, amelyben a csehszlovák rendőrség letartóztatta Duray Miklós felvidéki írót, és Lengyelország betiltotta a Szolidaritás mozgalmat. Az 1980-as évek végén pedig már szorgalmasan kémkedett Bonnban a kapitalista NSzK ellen.
Összességében megállapítható, hogy akárcsak Gruevszki ügyében, úgy a jelenlegi belarusz fejleményekre adott zavaros magyar kormányzati válasz is orosz érdekeket tükröz, szembemegy nemzeti érdekeinkkel, és újonnan lejáratja hazánkat az euroatlanti szövetségesi rendszerben.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
