Orbán védencének sorsa a tét – Brüsszel új Balkán stratégiája

Európai Unió zászlók előtt a Berlaymont épület (Európai Bizottság), Brüsszel, Belgium.

Múlt szerdán az Európai Bizottság bemutatta új bővítési stratégiáját. A Bizottság ezzel szeretne visszatérni a játszmába a Balkánon, miután múlt októberben Párizs – Hága és Koppenhága támogatásával - megvétózta Észak-Macedónia és Albánia felvételi tárgyalásainak megkezdését az Európai Csúcson. A májusi zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra készülve a Bizottság anyaga új metodológiát alkalmazna, elismerve azon országokat, amelyek sokat tesznek az integráció érdekében, azok viszont, amelyek nem tesznek semmit, negatív következményekre számíthatnak.  Várhelyi Olivér európai uniós bővítés- és szomszédságpolitikai biztos azt szeretné, hogy legalább egy térségbeli ország csatlakozzon a közösséghez még az új összetételű brüsszeli testület mandátumának 2024 végi lejárta előtt.

Orbánnak sem mindegy

A csatlakozási fejezetek csoportokba rendezése azt szolgálná, hogy bizonyos témákat ne daraboljanak fel, hanem nagyobb egységekként tudjanak tárgyalni róluk.  A hat csoportba osztott csatlakozási tárgyalási fejezeteket könnyebb lehet átlátni - a fejezetcsoportok megnyitása, majd lezárása lehetővé tenné, hogy az egy csoportba tartozó területeken egyes balkáni országok már bizonyos értelemben az EU-hoz tartozzanak, és hozzáférjenek közösségi forrásokhoz.

Várhelyi eltökélt abban, hogy Albániával és Észak-Macedóniával még a zágrábi csúcs előtt megnyissák a felvételi tárgyalásokat.  Ez különösen Észak-Macedónia EU-párti erői számára lenne fontos, ahol áprilisban előrehozott általános választásokat tartanak.  Ha az euroatlanti erők vereséget szenvednek, akkor Orbán Viktor védence,  a Budapestre menekített – és jogerősen börtönbüntetésre ítélt - volt macedón miniszterelnök, Nicola Gruevszki előtt is új távlatok nyílhatnak.

Amélie de Montchalin francia EU-ügyi államtitkár már nyitottabbnak mutatkozott a Bizottság anyagának elfogadására, de hangsúlyozta, hogy Párizs nem egyezik bele automatikusan a tárgyalások megkezdésébe és ha meg is indulnak, azok adott esetben visszafordíthatóaknak kell lennük.  Párizs a márciusi helyzetjelentés alapján hozza meg döntését, amelyet a Bizottság publikál a hat nyugat-balkáni állam (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia) reformjainak helyzetéről, jogállamiságáról és igazságszolgáltatásának függetlenségéről.

Mi lesz a korrupt elitekkel?

A Bizottság elképzeléseinek kritikusai felhívják a figyelmet arra, hogy Szerbia például már hat és fél éve folytatja csatlakozási tárgyalásait, miközben számottevő visszalépés történt az ország jogállamiságában.  A kritikusok kiemelik, hogy a Bizottság anyaga mintha nem ismerné föl az EU támogatások szerepét az állami korrupció megerősödésében.  Magyarország és Lengyelország példája pedig már rámutat arra, hogy az EU saját normái is már veszélybe kerültek.

Teljesen kézenfekvő, hogy az EU-nak igen előnyös volna a stabil Nyugat-Balkán. Arról nem beszélve, hogy Észak-Macedónia, Montenegró és Albánia már a NATO tagja. A Bizottság geostratégiai beruházást emleget a térségben, ahol Oroszország mellett Kína és Törökország is erősen jelen van.  De az EU- és annak tagállamai jelenleg nincsenek abban az állapotban, hogy komolyabb befektetési elkötelezettséget tegyenek.

Ahogyan arra már mi is felhívtuk ezeken a hasábokon a figyelmet másfél hónapja, Belgrád már megunta Brüsszel évek óta tartó cicázását és folyamatosan szélesíti biztonsági együttműködését Pekinggel és Moszkvával – azon két országgal, amelyiknek egyike sem ismeri el Koszovó önállóságát.  2012-ben Moszkva humanitárius és katasztrófa-elhárítási központnak álcázott katonai- és hírszerzési támaszpontot létesített a dél-szerbiai Nišben - ahol egyébként a szerb szárazföldi erők parancsnoksága is van -, nem messze Koszovó határától.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/ érhető el.)