Az Economist Orbán Viktor friss, extra adóztatási bejelentésére és a szükségállapotra reagálva megjegyzi, hogy Magyarországon a „Fidesz és annak szövetségesei és cimborái uralják az igazságszolgáltatást, a médiát pedig többnyire baráti oligarchák irányítják. Úgy tűnik, aligha van szükség több hatalomra. A kormány május 24-én mégis országos szükségállapotot hirdetett ki, ami lehetővé teszi számára, hogy rendeletekkel kormányozzon.”
"Amúgy is azt csinál, amit akar, de úgy tűnik, hogy a rendeletekkel való kormányzás lehetősége olyan, mint egy drog" - idézik Bíró-Nagy Andrást a Policy Solution egy munkatársát.
A lap említi, hogy a kormány már korábban is bevezetett más inflációellenes intézkedéseket, többek között a benzin- és élelmiszer-árstopot. Prinz Dániel, az Institute for Fiscal Studies közgazdásza szerint a vállalatok (különösen a nemzetközi vállalatok) magasabb adóztatása kiszámítható módja volt annak, hogy Orbán Viktor kormánya kezelje a növekvő költségvetési hiányt. Csakhogy nincs közvetlen veszélyhelyzet. Az éves GDP-növekedés 2022 első negyedévében 8,2 százalék volt - jegyzi meg Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem közgazdásza -, bár az összehasonlítás félrevezető, mert egy évvel korábban még mindig érvényben volt néhány járványügyi korlátozás, tudósít az Economist.
Egyes kommentátorok, például Kiszelly Zoltán, a kormányhoz kötődő Századveg Alapítvány agytrösztjének munkatársa, egy újabb ukrajnai menekültválság kockázatát hozta fel a rendeleti kormányzás indokaként, az Ukrajnából érkező menekültáradat azonban drámaian csökkent.
Az intézkedésekre valószínűbb magyarázatnak tartják Orbán Viktor feszült viszonyát az EU-val. Az Európai Bizottság a jogállamiság megsértésére hivatkozva blokkolta a Magyarországnak nyújtott segélyeket, és eljárást indított, amely végül más segélyeket is letiltana, és a bizottság kifogásolta az elnyújtott vészhelyzetet a Covidra hivatkozva. Egy újabb, az ukrajnai háborúra alapozott vészhelyzet azonban új elemzésre kényszeríti a bizottságot - jegyzi meg Kim Lane Scheppele, a Princeton jogi kutatója.
Scheppele szerint továbbá ennél fontosabb, hogy olyan rendeleteket is ki tudnak így adni, amelyek egyébként törvénysértőek lennének. A kormány a miniszterelnöki hivatal utasításaiba temetheti az új intézkedéseket. "Orbán mondhat valamit a parlamentben a nyilvánosság számára, és hozhat egy ezzel ellentétes rendeletet, amiről csak azok tudnak, akik megszállottan olvassák a Magyar Közlönyt [ahol a kormányzati bejelentések megjelennek]" - mondja.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
