Hszi Csin-ping elnök jövő héten Pekingben tartja a harmadik Új Selyemút (BRI) csúcstalálkozót – 2019 óta az elsőt –, amely egy nappal rövidebb lesz, mint az előző. Peking pontosan 10 éve indította el a több billió dolláros, transznacionális kezdeményezését, így elérkezett a számadás ideje.

A csúcstalálkozón egyetlen EU-s vezetőként részt vesz a magyar miniszterelnök is.

Ennek során akár egy Orbán-Putyin találkozóra is sor kerülhet, írja sokat sejtetően a Magyar Nemzet. A magyar kormányfőnek lesz mit elmagyaráznia a fejreállt Budapest-Belgrád vasútvonalprojekttel  kapcsolatban kínai vendéglátóinak: ezt 10 éve tervezték és jelenleg senkinek fogalma sincsen, hogy ki fogja befejezni.

Következmények a globális rendre nézve

Kína az utóbbi években globális szereplővé nőtte ki magát, és egyre nagyobb a geopolitikai súlya és befolyása a világ legnagyobb kereskedő országaként. Az olyan kezdeményezések, mint a BRI, az elmúlt évtizedben tovább erősítették ezt a befolyást a világ számos régiójában, például Délkelet-Ázsiában, Nyugat-Ázsiában, Közép-Ázsiában és Afrikában. A BRI-vel együtt nyújtott fejlesztési segélyei Kínát e régiók számos országában preferált fejlesztési partnerré tették.

Gyorsan modernizálódó hadserege és agresszív fellépése azonban felerősítette a biztonsági aggodalmakat, nemcsak a Dél-kínai-tengeren, hanem távolabb, az Indiai-óceánon is. Növekvő katonai ereje mellett Kína a világ egyik legnagyobb fegyverszállítójává is vált, és olyan országok, mint Pakisztán, Banglades és Tanzánia erőteljesen függenek a kínai katonai felszerelésektől.

Hszi elnök egy évtizede folytatott külpolitikája alig titkolja Kína nagyhatalmi ambícióit – ez radikális elfordulás a „békés felemelkedés” és a „békés fejlődés” narratíváitól, amelyeket Hszi elődjei hirdettek.

Kína agresszíven kiterjesztette politikai, technológiai és gazdasági hatókörét az összes kontinensre. Eszközei közé tartozik az infrastrukturális projektek, a gazdasági kényszer pálcája a kínai külpolitikai érdekek betartásának kikényszerítésére, valamint a területi követelések érvényesítésére irányuló egyoldalú fellépés (mint a vitatott Dél-kínai-tenger szigetein).

Hszi elnök azon vágya, hogy erős vezetői és globális államférfiúi örökséget hagyjon maga után, olyan kínai vezetők mellett, mint Mao és Deng, jól láthatók abban, ahogyan személyesen rányomja bélyegét Kína valamennyi közelmúltbeli globális kezdeményezésére. Hszi vonzódása az irányítás központosításához nyilvánvaló számos nagyívű kezdeményezésekben, köztük a BRI-ben.

Komoly kihívás

De a kínai gazdaság közelmúltbeli lassulása egy kulcsfontosságú kihívást jelent a BRI számára. A magas munkanélküliség, a fogyasztói kereslet lanyhulása, az alacsonyabb kereskedelmi és növekedési adatok, valamint egyes nagyvállalatok pénzügyeivel kapcsolatos aggodalmak miatt Kína kénytelen befelé fordulni.

Hszi Kína megtakarításainak egy ezermilliárd dollárját fordította a BRI kezdeményezésébe, presztízslétesítmények és elhamarkodott infrastrukturális rendszerek finanszírozására, gyakran olyan országokban, ahol rossz a fiskális színvonal, mint például Srí Lankán.

Ennek a pénznek a nagy részét most vagy le kell írni, vagy fizetésképtelen eszközökben saját tőkévé kell váltani. A BRI nagymértékben támogatott vasúti összeköttetése az eurázsiai szárazföldön Európába befulladt az ukrajnai háború és az Oroszország elleni európai szankciók miatt.

A kezdeti szakaszban Kína a BRI keretében a tengerentúli projekteket állami bankjain, a Kínai Fejlesztési Bankon, a Kínai Export-Import Bankon és az állami és speciális befektetési alapokon keresztül finanszírozta. A nagyon magas adósságszint - egyes becslések szerint Kína teljes adóssága meghaladja a GDP 300 százalékát - és a rossz hitelekről szóló új jelentések miatt a BRI-beruházások valószínűleg fokozott ellenőrzésnek és alacsonyabb kockázatvállalási hajlandóságnak lesznek kitéve.

Az adóssághegy a Reuters szerint „veszélyt jelent Kína stabilitására, sőt a világ gazdasági egészségére nézve”. Az ingatlanpiaci összeomlás „lassított pénzügyi válság”, amely rendszerszintű problémákat tár fel. A demográfiai számadásnak eljött az ideje, mivel Kína lakossága gyorsabban öregszik, mint bármely más országé a modern történelemben.

Viharban a BRI

Az USA és Kína közötti kapcsolatok lefelé ívelő spirálja és a kibontakozó stratégiai verseny, a biztonsági környezet romlása, a bizonytalan globális kereskedelmi és gazdasági helyzet, az új partnerségek és szövetségek kialakulása, a technológiával és ellátási láncokkal kapcsolatos rugalmasságra való összpontosítás, valamint a "bizalom" új hangsúlyozása miatt a harmadik BRI csúcsnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie, és a gigaprojekt újrapozicionálásra szorul.

BRI-reform

A BRI maga is komoly ellenszéllel néz szembe, amelyet Kína belső gazdasági problémái csak súlyosbítanak.

Mivel a kínai hitelek 60 százaléka olyan országoknak folyik, amelyek adósságproblémákkal küzdenek, a fórumon megnövekedhetnek az adósság elengedésére vagy átstrukturálására irányuló igények.

Tekintettel az új, rendkívül feszült globális biztonságpolitikai környezetre és egyes partnerországok újraértékelésére, a BRI reformját  nagy figyelemmel kísérik majd. Ez kulcsfontosságú lesz Kína számára az esemény ütemezéséhez és lebonyolításához, valamint annak hangsúlyozásához, hogy a BRI számos kihívás ellenére továbbra is megőrzi vonzerejét.

Kína számára a BRI túl fontos ahhoz, hogy nemzeti prioritásai között hátrébb kerüljön. A projektek számának és a befektetések összegének bizonyos mértékű csökkentése valószínű, és Kína a tengerentúlon kisebb projekteket is vállalhat, amelyeket fokozott ellenőrzés és felügyelet mellett valósíthat meg. A pekingi rezsimnek azonban ha törik, ha szakad, a BRI-t globális sikertörténetként kell bemutatnia.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)