A koronavírus-járvány és a kormányzati megszorítások miatt a nagyvárosok polgármesterei ismét összemérhetik lobbi-erejüket. Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések egyike, hogy a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját január elsejétől a felére (1 százalékra) csökkentették.
A 25 ezer fő alatti településeknek a kormány automatikus kompenzációt ad két részletben (júniusban és októberben), de a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét egyenként tekintik át. Vagyis Győrtől Békéscsabáig és Ózdtól Pécsig valamennyi nagyváros polgármesterének egyenként kell kilobbiznia a kormánynál, hogy minél kisebb legyen a veszteségük.
A polgármesterek az elmúlt években már hozzászokhattak a lobbizáshoz. Emlékezetes, hogy 2016-ban és 2017-ben Orbán Viktor bejárta a megyeszékhelyeket és a Modern Városok Program keretében kiosztott több mint 4000 milliárd forintnyi fejlesztési pénzt. A kifizetett támogatások 2020 végére elérték a teljes becsült költségvetés felét, azaz a 2000 milliárd forintot. Akkor a polgármestereknek uszodákért, elkerülő utak építéséért kellett lobbizniuk, most viszont arról kellene meggyőzniük a miniszterelnököt, hogy miért nem tőlük, hanem inkább a másik várostól kellene több pénzt elvonni.
Győr rosszul, Kaposvár jobban járhat
Az országban 64 olyan város van, amelynek lakossága 25 ezer fő feletti, de ezek közül csak ötben kisebb a helyi iparűzési adó (hipa) mértéke 2 százaléknál: Budaörsön, Jászberényben, Kiskunhalason, Kecskeméten és Győrben. A többi 59 városban mindenhol a maximálisan kiszabható 2 százalék volt a hipa. A tavaly december 23-án éjszaka megjelent rendelet szerint azonban 2021-ben a helyi adókról szóló törvényben foglalt 2 százalék helyett minden esetben 1 százalék a hipa mértéke a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan. Ebbe a körbe azok a cégek tartoznak, amelyeknek a nettó árbevétele, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint és foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb.
A 25 ezer lakos alatti mintegy 3100 települést kompenzálja a kormány, ez mintegy 50 milliárd forint lehet összesen, de a nagyobb városok a tárgyalásos eljárással a kieső bevételeik felét kaphatják vissza. Az egyes városok között nagy különbségek lehetnek, hiszen Somogy megyében vagy Tolna megyében kevés olyan cég van, amelyiknek a mérlegfőösszege meghaladja a 4 milliárd forintot, így ott nagyobb a kiesés, így nagyobb is lehet a kompenzáció
- mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte így arra lehet számítani, hogy a tehetősebb nagyvállalatokkal jobban álló Győr vagy Székesfehérvár arányaiban kisebb kompenzációra számíthat, mint például Kaposvár. Az egyedi tárgyalásokon nagyon sok múlik, hiszen a kormány december 2-án úgynevezett adóemelési stoppot is elrendelt az önkormányzatoknál, amely azt jelenti: megtiltják az önkormányzatoknak, hogy 2021-ben megemeljék a helyi és a települési adókat, új adót vezessenek be, illetve eltöröljék az eddigi adókedvezményeket. Így viszont helyi intézkedésekkel nem tudják pótolni a kieső bevételt, így marad az abban való reménykedés, hogy a kormánynál sikerül elfogadható kompenzációt kiharcolni.
Az adóstop elrendelésével nem csak pénzügyi problémákat okozott a kormány, hanem jogi extra munkát is adott az önkormányzatoknak. November 30-ig ugyanis minden önkormányzatnak meg kellett alkotnia a helyi adórendeletét, az adóemelési tilalmat viszont csak december 2-án jelentette be a kormány, amikor már megszülettek a 2021-re vonatkozó adóemelési rendeletek. Például Győr, Gödöllő és Jászberény is november 30-ig meghozta azt a döntését, hogy a kieső bevételeik és a megnövekedett kiadásaik kompenzálására kisebb-nagyobb mértékben, de emelik némelyik helyi adó mérékét.
Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az éves mérték az adóalap 2 százaléka
- rendelte el Budai Lóránt jászberényi polgármester november 30-án. Eddig 1,9 százalék volt a városban a hipa mértéke, de a vagyoni típusú adók, így az építményadó és a telekadó is differenciált mértékben emelkedett volna január 1-től. A december 2-i kormányrendelet azonban előírta az adóstoppot (csökkenteni persze nyugodtan lehetne), ezért december 11-én a polgármesternek már módosítania is kellett a helyi rendeletet, miszerint az nem lép hatályba 2021. január 1-én. Így már megfelel a hatályos önkormányzati adórendelet a kormányrendeletnek.
Nem kell olyan új helyi rendeleteket hozni, hogy a hipa mértéke 1 százalék, hiszen a 4 milliárdos szint fölött továbbra is hatályban maradhattak a 2 százalék körüli mértékek
- mondta lapunknak Schmidt Jenő.
Más utat választott Gödöllő, ahol egy november 30-i rendelettel szintén emelték volna a telekadót és az építményadót, de a kormányzati adóstop után a hatályba lépést 2022. január 1-re módosították. Gémesi György polgármester lapunknak elmondta: a kormányzati döntések értelmében a teljes magyar önkormányzati költségvetést nézve több mint 100 milliárd forintot vettek el a településektől, amit nem tudnak sehonnan pótolni. Csak a hipa felezésétől mintegy 500 millió forintos kieséssel számolnak Gödöllőn, mindent összeadva pedig 1 milliárd forint bevételkieséssel kell kalkulálnia a városnak.
Levelet fogunk írni a helyi cégeknek, amiben azt kérjük tőlük, hogy ha megtehetik, ha nem csökkent a bevételük, akkor továbbra is a megszokott mértékű adót fizessenek az önkormányzatnak. Számítunk a gödöllőiek lokálpatriotizmusára
- mondta lapunknak Gémesi György. Emlékeztetett: a hipa-bevételek 85 százalékát működési kiadásokra költik, így nem maradna más lehetőségük, csak a kiadások csökkentése. Szerinte a támogatási rendszer eljárása alkotmányellenes lehet, mert esélyegyenlőtlenséget mutat, hogy a 25 ezer fősnél nagyobb lélekszámú önkormányzatoknak egyenként kell tárgyalniuk a kormánnyal.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
