Mark Carney a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy ha a brit gazdaság az eddig követett pályán halad tovább, ahogy erre minden jelzőszám utal, akkor viszonylag rövid időn belül várható a brit jegybank alapkamatának emelése.
Egyre több minden utal rá
Londoni pénzügyi elemzők már Carney nyilatkozata előtt valószínűsítették, hogy a közeljövőben elkezdődik a brit monetáris politika szigorítása.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői szerint a piaci szereplők messze túllőttek a célon azzal a várakozásukkal, hogy a brit jegybank alapkamata 2019-ig nem módosul.
A ház szerint az sem kizárt, hogy a Bank of England már novemberben, a következő inflációs jelentés kiadásával egy időben végrehajtja első kamatemelését.
A Bank of England legutóbb több mint egy évtizede, 2007 júliusában hajtott végre kamatemelést, alapkamata akkor 5,75 százalékon tetőzött. Az utána bekövetkezett hitelpiaci válság hatására azonban a jegybank hatalmas mennyiségi enyhítési programmal kísért gyors kamatcsökkentésbe kezdett, és 2009 márciusáig 0,50 százalékra - az addigi történelmi mélypontra - csökkentette alapkamatát.
A brit EU-tagságról tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - tavaly nyári népszavazás sokkjának hatására a bank tavaly augusztusban újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést hajtott végre, kialakítva a jelenleg is érvényes 0,25 százalékos alapkamatot. A Bank of England abban a hónapban a kamatcsökkentés mellett 435 milliárd fontra (150 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot is meghirdetett befektetési besorolású vállalati kötvényekre.
A tizenkét havi brit infláció azonban a múlt hónapban a várakozásokat meghaladva 2,9 százalékra gyorsult, és a Bank of England előrejelzése az, hogy októberben átlépi a 3 százalékot. A brit kormány által a jegybank számára előírt inflációs cél 2 százalék.
Megint sok a hitel
A jegybankot aggasztja az is, hogy az utóbbi időszakban ismét ugrásszerűen növekedni kezdett a fogyasztási hitelek kihelyezése a lakossági szektorban. Kockázati tényezőnek nevezte a hitelkártya-tartozások, az autóvásárlásra felvett bankhitelek növekedését, és kijelentette: a kereskedelmi bankok nem eléggé fegyelmezetten járnak el a kihelyezési feltételek kialakításával és a hitelköltségek megállapításával.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,62 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön kora délutánig.
