Óriásit csúsztattak a politikusok: mivel járna ténylegesen, ha beütne a Brexit?

Ahogy közeledik a brit referendum, egyre keményebben kampányol mindkét oldal: a további brit EU-tagságért és a Brexitért, vagyis a kilépésért kampányoló csoportokat egyaránt erőteljes bírálattal illette a londoni alsóház pénzügyi bizottsága, amelynek pénteken ismertetett jelentése szerint mindkét oldal félrevezető számokat használ, vagy a számokat félrevezető módon prezentálja a bennmaradás, illetve a kilépés mellett felhozott gazdasági érveiben.

Mennyibe kerül a tagság?

A brit parlament egyik legbefolyásosabb szakbizottságának 87 oldalas tanulmánya a Brexit-tábor kampánycsoportjának elsősorban azt a jelenleg is rendszeresen elhangzó állítást rója fel, hogy Nagy-Britannia EU-tagsága heti 350 millió fontba (több mint 140 milliárd forintba) kerül.

A bizottsági jelentés "nagyon szerencsétlen" fejleménynek nevezi, hogy a Brexit-párti csoport ezt az állítást tette kampányának központi elemévé, ugyanis ez nem veszi figyelembe az EU-költségvetésből Nagy-Britanniának járó jelentős visszatérítéseket.

Az alsóházi testület jelentése szerint a Brexit-tábor hivatalos kampánycsoportja annak ellenére változatlanul használja érvelésében a heti 350 millió fontos EU-tagsági költségről szóló állítást, hogy maga is olyan bizonyítékok birtokában van, amelyek cáfolják ezt az összeget. A 350 millió fontos költség szerepel a Brexit-tábor országjáró kampánybuszának oldalán és a kampánycsoport lakossági szórólapjain is - áll a pénzügyi bizottság pénteki jelentésében.

Ne figyeljenek rá

A testület szerint "mélységesen problematikus", hogy a Brexit-kampánycsoport ragaszkodik ennek a félrevezető állításnak a használatához. A bizottsági jelentés azt kéri, hogy brit választók hagyják figyelmen kívül a kilépést pártoló tábor kampányának ezt az elemét.

A bizottsági tanulmány szerint az EU-költségvetésbe befizetett brit hozzájárulást "összefüggéseiben kell tekinteni", és ennek jegyében figyelembe kell venni, hogy Nagy-Britannia bruttó EU-hozzájárulása a brit közszféra éves kiadásainak nem egészen 2 százaléka, és nem éri el a brit hazai össztermék (GDP) 1 százalékát.

Ennek alapján ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, és ennek jelentős - akár pozitív, akár negatív - makrogazdasági hatásai lennének, e hatások költségvetési következményei messze felülmúlnák azt az összeget, amelyet Brexit esetén az uniós hozzájáruláson meg lehetne takarítani - áll az alsóház pénzügyi bizottságának pénteki jelentésében.

Mennyibe kerül a kilépés?

A bennmaradást pártoló kampánycsoport érvrendszerében a bizottság félrevezetőnek találta azt a számítást, hogy a kilépés a brit háztartásoknak évi 4300 fontjába (1,8 millió forint) kerülne.

Az alsóházi testület szerint ugyanis az erről szóló, nemrégiben ismertetett pénzügyminisztériumi tanulmány modellszámításaiból nem az következik, hogy a brit háztartások saját elkölthető jövedelmi hányada csökkenne ennyivel, hanem az, hogy a brit gazdaság egészének egy-egy háztartásra lebontva kiszámított vesztesége lenne ennyi Brexit esetén. A bizottság szerint sem a minisztériumnak, sem a kormányzati szóvivőknek nem lenne szabad nyilatkozataikban azt a "téves állítást" sugallniuk, hogy a 4300 fontos veszteség minden egyes brit háztartás éves jövedelmében közvetlenül megjelenne.

A brit pénzügyminisztérium április második felében hozta nyilvánosságra több forgatókönyvet tartalmazó, 202 oldalas hatástanulmányát, amelyben a 4300 fontos háztartásonkénti veszteségösszeg is szerepel Brexit esetére. Ez középérték; a különböző forgatókönyvek 2600 fonttól 5200 fontig terjedő nemzetgazdasági szintű veszteséggel számolnak háztartásonként arra az esetre, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként kilépne az EU-ból.