Pozitív hírként értkelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki építőipari adatközlését Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. Úgy véli,

ez főleg a harmadik negyedéves gazdasági növekedési kilátásokat támasztja meg,

de hozzáteszi, a hónapról hónapra igen változékony számokat produkáló iparág lefelé csorgó trendjét ez nem fordítja meg. „Egyhavi adat ennek megerősítéséhez nem elégséges, illetve sok ilyen esetben néhány nagyobb projekt zárásának statisztikába való bekerülése is szerepet játszhat” – magyarázza Horváth András.

Mint arról reggel beszámoltunk, a KSH gyorstájékoztatója szerint 2023 júliusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés az épületek esetében jelentős, 11,6 százalék, míg az egyéb építmények esetében 5 százalékos csökkenést mért a KSH:

A szakember úgy látja, a meglévő szerződésállományok alapján rövidebb távon elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje – elsősorban az egyéb építmények esetében – és az iparági szereplők véleménye alapján további lassulással lehet számolni. Horváth hangsúlyozza,

jelentős kiesést jelent az ismert állami beruházási tevékenység visszafogása és a negyedével csökkenő lakásépítési és -felújítási tevékenység.

Az építőipar konjunktúrájában már érdemben látszik az állami megrendelések csökkenése és az uniós források hiánya, miközben a bizonytalan makrogazdasági környezet és a magas kamatok miatt csökken a lakásépítési engedélyek száma is – hívja fel a figyelmet az MBH Bank elemzője.

Horváth úgy látja, idén 8 százalék körüli visszaesés lehet az iparágban, és hozzáteszi, a jövő évi teljesítmény visszafogott pozitív korrekciót mutathat majd a rendelésállományokból fakadó jelentős bizonytalanság mellett, így a GDP megközelítőleg 5,5 százalékát kitevő iparág nehezék lehet a gazdasági növekedésben rövid távon.

Az MBH Bank szakembere a kamatkörnyezetről szólva úgy vélekedik,

a kamatok jövő tavaszig várható normalizálódásával stabilizálódhat, majd fokozatosan ismét élénkülhet az iparág egy jelentős szegmensét jelentő lakásépítési kedv.

Megjegyzi, a foglalkoztatottak száma továbbra is kis mértékben emelkedik az iparágban és 390 ezerig nőtt a legutóbbi adatok szerint, ami 8 százalék körüli munkaerőpiaci részarányt jelent a teljes hazai foglalkoztatottságból. Kiemeli, az iparág foglalkoztatottsága ezzel látványosan felülmúlja a GDP-ből való részesedést, ami jelzi az iparág hatékonyságnövelésében rejlő további jelentős potenciált, illetve az építőipar szürkegazdasággal kapcsolatos kérdéseit.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi iparági felmérésre alapján

az építőipari termelést leginkább gátló tényezővé az utóbbi hónapokban ismét az elégtelen kereslet vált,

miközben a munkaerőhiány csökken, amire utoljára 2016 elején volt példa – emlékeztet Horváth András. Iparági szereplők és kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet az egyéb makrotényezők mellett, így érezhető keresletcsökkenésre kell felkészülnie az iparágnak a következő időszakban – hívja fel a figyelmet, és hozzáteszi, az előző évben tapasztalt áruhiányos állapot után az ellátási láncok teljes helyreállásából és a kereslet csökkenéséből fakadóan néhány építési termékcsoport esetében már elindult egy mérsékelt árcsökkenés, valamint az építkezők és beruházók további kivárása alapján ez a korrekciós hatás több szegmensben is megjelenhet az év második felétől, ami segíthet a kereslet ismételt megtámasztásában. Az MBH Bank közgazdásza szerint a továbbra is erőteljes támaszt jelentő ipari és logisztikai építkezéseknek is szerepe van a kivitelezői kapacitások jelenlegi fenntartásában, illetve épületek esetében a szerződésállományok szintje továbbra is láthatóan stabil szintet mutat, ami jelzi, hogy a magánberuházások esetében továbbra is érzékelhető kereslet látszik – zárul az elemzés.