Összecsap Berlin és Washington: de miért csak Merkelt képviseli Brüsszel?

Angela Merkel (Kép forrása: EPA)

Az Európai Bizottság ma tárgyalja meg azt a javaslatot, amelynek alapján Brüsszel napokon belül ellenlépésekkel sújtaná Washingtont, „ha az úgy vezet be újabb szankciókat Oroszország ellen, hogy az nem veszi figyelembe az EU aggodalmait”. A tervek szerint Brüsszel az európai jog segítségével akadályozná meg, hogy az intézkedéseket alkalmazni lehessen az unióban, továbbá a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályait figyelembe véve ellenlépéseket tenne.

Trumpot helyre rakták

Márpedig megvan az amerikai kétpárti megállapodás a Moszkvával szembeni szankciók szigorításáról, azt a képviselőház az elmúlt órákban megszavazta, sőt abba nem került bele a Fehér Ház által kért szövegezés, amely megkönnyítené az Oroszország elleni szankciók későbbi feloldásának folyamatát. Berlin számára felettébb ingerlő, hogy ennek részeként azon külföldi cégeket is büntethetnék, amelyek az orosz-német Északi Áramlat (Nord Stream) II. gázvezeték építésében részt vesznek.

Kimondottan groteszknek tekinthető, hogy pont egy Oroszország elleni szigorúbb fellépésről szóló törvényjavaslat lehet az első érdemi jogszabály, amely életbe is lép a Trump-korszakban. A politikai és gazdasági megfigyelők akár fél éve ezt még nem nagyon tudták volna előrejelezni. De ez is mutatja, mennyire megváltozott a széljárás Washingtonban.

A kétpárti megállapodás ugyanis világosan érzékelteti, hogy milyen szinten erodálódott Trump Fehér Házának támogatottsága a szenátus és a képviselőház republikánusainak körében. A republikánusok meghajoltak az állandó politikai kampány terhe alatt, amely a tavalyi elnökválasztás moszkvai beavatkozásáról szól és a számos vizsgálatról, amely Trump kampánycsapatának lehetséges összejátszását veszi górcső alá a Kreml uraival. A Fehér Ház felhagyott a törvénytervezet nyilvános ellenzésével – mert rájött, hogy ez teljesen hiábavaló, annak ellenére, hogy a törvénytervezet a Trump kormányzat számára egy csattanós pofonnal ér föl.

Német különmegállapodásnak hajbókol Brüsszel

Az amerikai üzleti lapok kiemelik, hogy bár az új szankciók nem jelentenek komolyabb új akadályokat az orosz gazdaság számára, de tovább rongálják annak kilátásairól alkotott képet és elriasztják a szükséges nyugati befektetőket. Továbbá a nyugati bankok még kevésbé lesznek hajlandók hitelezni orosz cégeknek és Moszkva privatizációs erőfeszítései is ellenszélbe kerülnek.

Káncz Csaba

Az Északi Áramlat II. vezeték szankcionálása rendkívül kellemetlen Berlinnek – amely most brüsszeli hadállásait felhasználva fenyegeti Washingtont -, ugyanakkor a kelet- és észak-európai országok többsége erőteljes szkepticizmussal figyeli a német törekvéseket. A vezetéket ugyanis a Gazprom építené, amely a Kreml kinyújtott karjaként geopolitikai súlyt ad a projektnek és amely átkaroló hadműveletként helyezné fojtásba Ukrajnát. A 11 milliárd euróba kerülő gigaberuházás gazdaságossága erősen vitatható, hiszen az elmúlt évtizedben az EU földgázfogyasztása 21 százalékkal csökkent és a ma már meglévő a Balti-tenger alatti Északi Áramlat I. vezeték évi 55 milliárd köbméternyi kapacitásának jelenleg csupán a felét használják ki. Ráadásul az Ukrajna felől érkező gáz a kelet-közép-európai országok számára olcsóbb lenne, mint az északi gázvezetéken érkező energia ára.

Moszkva jelen állás szerint viszont leállítaná 2019-től gázszállításait Ukrajnán keresztül, amely Kijevet megfosztaná évi 2 milliárd dollár tranzit-díjtól. A vitába Washington már tavaly bekapcsolódott és Kijevvel együtt ítélték el 2016 januárban a tervezett orosz–német projektet.

Káncz Csaba jegyzete.