Gerhard Schindler, a német hírszerzés (BND) vezetőjének nyugdíjazását és utódjának, Bruno Kahl-nak a kinevezését várhatóan ma jelentik be hivatalosan. Schindler 2012. óta állt a BND élén, és csak 2018-ban kellett volna távoznia. Kahl pedig egy 53 éves államigazgatási szakember, akit Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, korábbi belügyminiszter bizalmasként tartanak számon. A német sajtó friss értesülései szerint az új vezető érintett a Panamából kirobbant nemzetközi offshore botrányban, így a váltás nem ígérkezik zökkenőmentesnek. A BND vezetőjének leváltásáról közvetlen Barack Obama Németországban tett minapi látogatását követően született döntés, amely spekulációkat indított el berlini politikai körökben.

Mi válthatta ki Washington rosszallását?

Bizony nem segíthette Schindler pozícióját az amerikaiaknál, hogy leánytestvére újabban az eurószkeptikus AfD pártban politizál, sőt férje a Saar szövetségi állambeli AfD sajtó-szóvivője. Ez nem akármilyen kockázati tényező, hiszen az amerikai hírszerzés jelenleg folytat vizsgálatot számos európai országban – így Magyarországon is – egyes politikai pártok Moszkvához fűződő viszonyáról. Az amerikai kormányzat pár hónappal ezelőtt határozott ezen vizsgálat lefolytatásáról, mert jelei vannak annak, hogy a Kreml radikális jobboldali és eurószkeptikus pártokat finanszíroz és használ az EU-ban trójai falóként.

Szintén fekete pontokat gyűjthetett be Schindler Washingtonban egy másik ügyben is, amely a közel-keleti konfliktusban elfoglalt pozícióját illeti. Schindler Szaúd-Arábiát látta a régiós viszály fő okozójának és ráadásul titkos megbeszéléseket folytatott a szír kormány képviselőivel is Mi több, az óriási példányszámú német Bild tavaly decemberben jelentette, hogy a BND ügynökei ismét együttműködnek a szíriai elnök. Basár el-Aszad kémeivel.

A BND tavaly év végi elemzése szerint Szaúd-Arábia új vezetősége elődje megfontolt külpolitikája helyett egy „lobbanékony intervenciós politikába” kezdett. A térségben csökken a bizalom az USA-ban, mint védelmi- és szervezőerő, ez pedig egy fontos oka az Iránnal kiújult hatalmi vetélkedésnek.” Az elemzés felháborította a német külügyminisztériumot, amely igyekezett ettől az állásponttól elhatárolódni.

Washingtont az az április eleji kiszivárgott információ sem tölthette el feltétlen örömmel, hogy a BND olyan kritikus amerikai intézmények ellen kémkedett az utóbbi időszakban, mint a külügyminisztérium, a NASA és a légierő.

Pedig minden olyan jól indult

Káncz Csaba

A BND és az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) együttműködése egy 2002-ben kötött megállapodáson alapul, amely alapvetően terrorellenes erőfeszítésekről szól, és a bajorországi Bad Aiblingban működő lehallgatóállomásra vonatkozik. Ezt még az amerikai szolgálatok építették és üzemeltették és a BND csak 2004-ben vett át. Az NSA megtartott egy összekötői irodát az állomáson, a BND pedig éveken keresztül nemcsak önállóan, hanem az amerikai partnertől milliós nagyságrendben kapott keresőkifejezések – úgynevezett szelektorok, például mobiltelefonok száma, e-mail címek és számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek – alapján fésülte át Bad Aibling rendszereit, adatbázisait.

A terroristaellenes együttműködés aztán szép lassan átcsúszott ipari kémkedésbe, sőt a környező országok politikusainak ellenőrzésébe. Olyan európai nagyvállalatok szerepeltek az ellenőrzési listán, mint az Airbus, az Eurocopter – mindkettő hadiipari létesítmény is, jelentős amerikai konkurenciával –, de a németek még „hazait” is feláldoztak az amerikaiakkal való együttműködés oltárán, így a Siemens trösztöt is. Ha ezek és más cégek vezetői üzleti úton tartózkodtak Németországban, szinte automatikusan ráálltak beszélgetéseik, levelezésük ellenőrzésére. Az NSA még az Edward Snowden által leleplezett titkos adatgyűjtő programjai körül kirobbant botrány közepette is, egészen 2013 nyaráig folytatta azt a gyakorlatot.

A 2002-es BND-NSA megállapodás pikantériája, hogy egyrészt kifejezetten engedélyezte az EU-s intézmények lehallgatását, másrészt pedig aláírásakor a német kancellária hivatal vezetője – és ezáltal a hírszerzés felügyelője – az a szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier volt, aki jelenleg a külügyminiszteri pozíciót tölti be a koalíciós kormányban.

Káncz Csaba jegyzete