| Oszkó Péter a Privátbankárnak adott interjúban többek között arról is beszélt, hogy kerülhetünk ki a válságból. |
Az alapítvány csütörtökön ismertette a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) legfrissebb technikai kivetítését, amelyet a tavaly indított Közös kassza projekt keretében készítették el, és amely bemutatja a költségvetési vita első fázisa és a megszavazott adótörvények alapján kirajzolódó középtávú makrogazdasági és költségvetési pályát.
Oszkó Péter hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés formálisan alkalmas lehet a kormány által kitűzött hiánycél tartására, ugyanakkor a kormány - vélhetően politikai célból - olyan intézkedéseket társított ehhez, amelyek az infláció és a recesszió együttes fennmaradásával, és a háztartások fogyasztásának további visszaesésével járnak.
Oszkó Péter szerint a bruttó hazai termék jövőre 0,2 százalékkal esik vissza, az Európai Bizottság 0,3 százalékos GDP-növekedéssel számol, míg az EDP-jelentés szerint jövőre 0,9 százalékkal nő majd a bruttó hazai termék.
Az EDP-jelentésről és az Európai Bizottság előrejelzéséről részletesebben korábbi cikkünkben írtunk.
Az inflációgerjesztő intézkedés burkolt megszorítás
A volt pénzügyminiszter elmondta: az infláció 5 százalék körül lehet 2013-ban; a drágulást a fogyasztási adók emelése mellett felfelé tolhatja az is, hogy a nem közvetlenül a fogyasztókra terhelt adókat a cégek nagy arányban áthárítják a fogyasztókra.
Oszkó Péter "burkolt megszorításnak" nevezte, hogy a kormány inflációgerjesztő lépésekkel tartja a hiánycélt. A megszorítások mindig a legrosszabb jövedelemviszonyok között élőket érintik, a terheket pedig a legrosszabb elosztásban hárítja a kabinet a lakosságra - tette hozzá.
A munkahelyvédelmi akciótervről azt mondta, hogy az akcióterv valójában csak "a kormányzat által okozott károkat" ellensúlyozza, vagyis megállítja a foglalkoztatottság csökkenését.
Három fő kockázat van a jövő évi költségvetésben
Oszkó Péter szerint messze nem a külső környezet, hanem a hazai gazdaságpolitikai döntések jelentik a jövő évi költségvetés legnagyobb kockázatait. Bár az eurózóna lassulása fékezheti a magyar gazdaságot, egy százalékpont külpiaci lassulás nagyságrendileg 16 milliárd forintos egyenlegromlást okozhat a büdzsében, vagyis "nem ezen áll vagy bukik a jövő évi költségvetés". Ennél sokkal nagyobb jelentősége van annak, milyen kamatfelárak mellett történik az államadósság finanszírozása, valamint annak, hogy mennyire tartják hitelesnek a magyar gazdaságpolitikát a befektetők - vélekedett.
Három fő kockázat van a jövő évi költségvetésben: a telekomadóval kapcsolatos jogi eljárás, az e-útdíj bevezetésének kérdése, valamint az eddig önkormányzati, de a jövőben a központi költségvetési fenntartásba kerülő iskolákban a tanárok, alkalmazottak bérében elérendő nettó 150 milliárd forintos megtakarítás. Utóbbi végrehajtása, lebonyolítása semmilyen módon nem látható - mondta a volt pénzügyminiszter.
A kockázatokra érdemi, szabad tartalékot a költségvetés nem tartalmaz, így a legideálisabb forgatókönyvnek kell bekövetkeznie az egyenlegcél teljesüléséhez.
Romhányi Balázs szerint nem lesz IMF-megállapodás
Állandó téma, hogy kikerülhet-e Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól - mondta Romhányi Balázs, a KFIB vezetője. Nemcsak a 2012-es tényleges hiánynak kell 3 százalék alatt lennie, hanem az akkori brüsszeli előrejelzés alapján a 2013-as várható és a 2014-re előre jelzett deficitcélnak is - hívta fel a figyelmet. A szakértő hozzátette: szempont a strukturális egyenleg is.
Miután a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon egy év alatt nem történt érdemi előrehaladás egy esetleges hitelmegállapodás irányába, ezért – korábbi elemzéseikkel szemben – jelenleg úgy vélik, hogy középtávon nem jön létre megállapodás, az állam külföldi devizakötvényt nem bocsát ki, de nem is éli fel az MNB-nél elhelyezett devizabetétjét.
Oszkó Péter elmondta, hogy nem "ambicionálja" a pénzügyminiszterséget, de szakértelmét rendelkezésre bocsátja, ha igény mutatkozik rá.
Biztos ami biztos. 
