A nyári időszakban ugyan számos országba utazhattak (oltási papírokkal vagy védettségi igazolvánnyal) a magyar állampolgárok, ám sokan az ezzel járó esetleges hercehurcát nem akarták vállalni, és a korábbi hírek szerint a többség inkább itthon pihent. A KSH csütörtökön közzétett adati is ezt támasztják alá, ami a belföldi turizmus erősödését jelzi.
A friss statisztika szerint a belföldi vendégek száma 1,8 százalékkal kisebb lett, ami jelezheti azt, hogy sokan még mindig nehéz anyagi helyzetben vannak, és a családi költségvetésbe nem fért bele a nyaralás. Ugyanakkor, aki útnak indult, az a tavalyinál több időt töltött valamilyen kereskedelmi szálláshelyen (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken), hiszen a vendégéjszakák száma 1,9 százalékkal növekedett. A vendégszám 914 ezret, az eltöltött vendégéjszakáké 2,6 milliót ért el.
Az éjszakák 59 százalékát szállodákban töltötték, számuk az egy évvel korábbival közel azonos volt. A panziókban 3,6, az üdülőháztelepeken 11,3, a kempingekben pedig 5,3 százalékkal kevesebb éjszakát regisztráltak, mint tavaly augusztusban. A közösségi szálláshelyeken a táboroztatások újraindulása miatt a forgalom kétharmadával nőtt. A legnépszerűbb turisztikai régió a Balaton volt, ahol a belföldi vendégéjszakák több mint harmadát regisztrálták.
Vélhetőleg összefüggésben az augusztus 20. környékére időzített többnapos budapesti eseményekkel, a fővárosban a belföldi vendégek száma és az általuk eltöltött vendégéjszakáké is növekedett. Ugyanakkor Budapesten hagyományosan a külföldi vendégek a meghatározóak (a pandémiát megelőzően 10 vendégből 9 a határokon túlról érkezett), így az itteni idegenforgalom még mindig messze van a 2019-es szinttől.
Ami a külföldi turistákat illeti, a tavalyi mélyponthoz képest történt előrelépés, ám a 2019-es szinttől nagyon távol vagyunk. A külföldi vendégek száma 61, a vendégéjszakáké 50 százalékkal emelkedett. A szálláshelyekre érkezett 339 ezer vendég összesen 936 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégek 63 százaléka szállodában szállt meg, az ott eltöltött éjszakák száma 60 százalékkal bővült 2020 augusztusához képest. A nagyon alacsony bázis miatt az egyes turisztikai régiókat összehasonlítva Budapest esetében volt a legnagyobb (több mint kétszeres) a növekedés.
Éves összehasonításban Széchenyi Pihenőkártyával a kereskedelmi szálláshelyeken minimálisan, 1,6 százalékkal kevesebbet költöttek a kártyatulajdonosok. Ugyanakkor a belföldi turizmusnak így is komoly segítséget jelentett ez a forrás, - köszönhetően a korábbi adókönnyítéseknek - hiszen sok munkavállaló a SZÉP-Kártya révén tudott a nyáron üdülni. Ha a járvány előtti időszakkal összevetjük a költéseket, akkor ugrásszerű növekedést láthatunk. Augusztusban a szálláshelyeken összességében 8,0 milliárd forintot fizettek a vendégek ilyen módon.
Ha a nyári időszakot nézzük, az adatok azt jelzik, hogy 2019-hez képest ugyan a külföldi vendégek hiánya miatt még mindig komoly visszaesésben van a hazai idegenforgalom, ám a bázisidőszak számait jócskán meghaladja a vendégéjszakák száma. Ellentétben a 2020-as évvel most ősszel nem vezettek be korlátozásokat, így nem nagy merészség azt feltételezni, hogy a hazai idegenforgalom szeptemberben is túl tudta szárnyalni az egy évvel korábbi számokat.
Mindennek nemzetgazdasági szinten is van jelentősége, hiszen a korábban húzóágazatnak számító turizmus bezuhanása is közrejátszott abban, hogy a GDP 2020-ban 5 százalékkal zsugorodott. Így, ha a járványt megelőző szintre visszajutni több éve is lesz, a gazdasági növekedéshez már az idei évben is hozzá tud tenni. Ez pedig újabb jel arra, hogy a választások előtti kormányzati ígéret valóra válik, és a magyar GDP eléri az adóvisszatérítés feltételéül szabott 5,5 százalékos gazdasági növekedést.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
