8p
A kiemelkedően magas kamattal kínált új lakossági állampapírok miatt borulnak a dominók – a bankok szerepe nem csak a megtakarítások piacán zsugorodik, hanem a folyamat végén csökken a szerepük a jegybanki politika közvetítésében is. Sőt: még magának a jegybanknak is csökken a szerepe a kamatok meghatározásában - azonban nagyon úgy tűnik, hogy ez nem a jegybank szándékai ellenére történik. Mindez a spekulatív célú ingatlanvásárlásokra és a forint árfolyamára is hatással van. Barlai Róbert tőkepiaci szakember jegyzete.

Benchmark. Ezen a néven indul a Privátbankár.hu és az Mfor.hu közös jegyzetsorozata, melynek első darabját alább olvashatják. Neves szerzőket kértünk fel arra, hogy oldalainkon közöljenek hiteles, iránymutató, igazodási pontnak, viszonyítási alapnak - azaz benchmarknak - szánt írásokat aktuális közéleti, politikai, gazdasági témákban. Ezek valójában már nem is választhatók szét, hiszen minden, ami politika, az egyben gazdaság és közélet is a XXI. században. Reméljük, olvasóink örömüket lelik a cikkekben, amelyeket vitaindítónak szánunk.

Érdekes helyzet van kialakulóban Magyarországon. Talán nem is kialakulóban, hanem a tudatos kialakítás a jobb megfogalmazás.

Alapesetben a monetáris politikát a jegybank határozza meg a kamatszint, a gazdaságban jelen lévő pénzmennyiség, a sterilizációs eszközök stb. segítségével. A magyar jegybank, más jegybankokra és a magyar fundamentumokra hivatkozva tudatosan laza monetáris politikával, negatív reálkamattal kívánja elérni (már sikerült), majd a célon tartani az inflációt.

Barlai Róbert

Mindeközben az Államadósság Kezelő Központ a Kincstárral közösen a napokban ismertette, hogyan kívánja megduplázni 5 év alatt a már most sem alacsonynak tekinthető lakossági állampapír állományt (11 000 MRD HUF szintre). Mindezt úgy, hogy a pénz- és tőkepiacokon megfigyelhető kamatszinttől elszakadva, lényegesen magasabb, pozitív reálkamatot fizet a lakossági állampapírokra, már most is. Múlt héten döntött a kormány, hogy nyártól elérhető lesz egy új, még magasabb kamatozású lakossági állampapír fajta, ami 5 éves futamidőre már 6%-ot fizetne (az utolsó évben, a futamidő kezdetétől fokozatosan éri el ezt a szintet, 3,5%-ról indulva.). Attól függően, hogy milyen lakossági megtakarítási adatot vizsgálunk, a 11 000 MRD HUF cél a mai megtakarítási állomány 30-40% között van. Jelentős és szignifikáns tehát az a cél, hogy 11 000 MRD HUF legyen lakossági állampapírban.

A bankok számára elérhető jegybanki eszközök egy nagyon alacsony bankközi kamatszintet határoznak meg, 0% körül. A 3 hónapos Bubor kamat alig 0,2% körül van. A bankok, a külföldi és hazai intézmények pedig 10 éves futamidőre is alig tudják magyar állampapírba 3%-on befektetni a szabad likviditásukat.

Soha nem látott irányba és mértékben nyílik a hitel- és a megtakarítási piac:

  1. A tudatosan alacsonyan tartott bankközi kamatok és a különböző hitel- és kötvényprogramok segítségével a jegybank nagyon alacsony vállalati hitel kihelyezési környezetet teremtett, beszorítva a bankokat a likviditásuk hitelbe történő kihelyezésébe.
  2. A lakosság még a jelzáloghiteleket is alacsonyabb kamatszinten tudja felvenni, mint a nyáron induló új lakossági kötvénysorozat hosszabb futamidejű kötvényei.
  3. A lakossági megtakarításokat igyekszik az állam minden elérhető csatorna fejlesztésével és igénybevételével, a vidékre is koncentrálva magához vonzani.

Mik következnek, következhetnek ebből:

  1. A bankok lakossági folyószámla, betéti állománya tovább fog apadni. A fenti okok miatt nem is zavarja őket ez a helyzet, hiszen a bő likviditási helyzetük miatt nem vesznek részt a lakossági forrásokért vívott versenyben. Itt azonban meg kell jegyezni azt is, hogy a bankrendszer likviditási feleslege nem szimmetrikus, a kisebb bankok már rá vannak, lennének szorulva a lakossági forrásokra.
  2. A pénzpiaci befektetési alapok és az államkötvényekbe fektető befektetési alapok állománya folyamatosan és trendszerűen csökkenni fog (tovább), hiszen az intézmények még csak megközelítően sem tudnak olyan kamatozású eszközökbe fektetni, mint ami a lakosságnak már most vagy a jövőben elérhető lesz.
  3. A bankok szerepe a megtakarítások piacán zsugorodni fog, a bankok sokkal kisebb szerepet kapnak a jegybanki monetáris politika lakosság felé történő közvetítésében, megvalósításában.
  4. A lakosság ilyen befektetési eszközök mellett, a pozitív reálkamatnak köszönhetően biztosan nem fog nagy erővel forintjának euróra történő konvertálásába kezdeni, miközben
  5. A külföldi és hazai intézmények továbbra sem jutnak olyan kamatszinthez, ami forinterősítő flow-kat ébresztene, sőt inkább erősíti a forint ellen fogadók esélyeit.
  6. Talán a legfontosabb, hogy a lakossági fogyasztást, a spekulatív célú ingatlanvételek piacát tovább hűtheti ez az intézkedés. Azaz, tanúi vagyunk egy eddig ismeretlen folyamatnak, hiszen ha 5 év alatt 11 000 MRD HUF lakossági megtakarítás lesz lakossági állampapírokban a jegybanki alapkamattól teljesen elszakadva, akkor formálisan nem a jegybanki kamatszint alakítja a lakossági megtakarítások fő és meghatározó piacát. A jegybanki transzmissziót tovább gyengíti a hiteloldali kamatfixálás. Mind a lakosság, mind a vállalati hitelek esetében érvényesül a cél, hogy az új állományok folyósítása fix kamat mellett, azaz ne változó kamat mellett történjen. A hitelköltségek, kamatok fixálása csökkenti a későbbi monetáris politikai hatékonyságot. Ha kamatot kell vágni egy jelentős gazdasági lassulással járó időszakban, az alacsonyabb kamatok nem fognak a már meglévő állományokban átárazódni, így csak korlátozottan tudják majd élénkítő hatásukat kifejteni. A jegybank ma kevésbé számol ezzel a scenarióval (magas nyomású gazdaság), de a jegybanki politika hatékonysága nemcsak a lakossági papírok felfutásával csökken, hanem a hiteloldali költségek fixálásával is.

Ennek a kettős rendszernek a kiépülése, kiépítése nem mostanság kezdődött és véletlennek sem tekinthető, s a mértéke csak tovább nőhet mind az állományt, mind a kamatkülönbözetet tekintve. Különösen, ha a jegybank nem kíván gyors ütemben az alapkamaton változtatni, amire elég jó esély van legutóbbi kommunikációja alapján.

Megjegyzés: az ábrázolt 6%-os kamatot a Nemzeti Kötvény az utolsó évben éri el, fokozatosan a futamidő alatt, 3,5%-ról induló kamatozással.

Ezzel közel azonos időben a jegybank döntött az ingatlanalapok visszaváltási szabályairól. Fél év alatt juthat majd pénzéhez a befektető. Az eddigi, pár napos visszaváltási szabályok nem nagyon különböztek az egyéb, valós napi likviditással rendelkező értékpapírokba, pénzpiaci instrumentumokba fektető alapoktól. Nem lehet vitatni, hogy az ingatlanoknak (irodaházak) nem lehet még csak hasonló likviditása sem, ezért egy szigorúbb visszaváltási szabályozás bevezetése indokoltnak tekinthető. A lakossági megtakarításokból az elmúlt 3 év alatt közel 1000 MRD HUF áramlott az ingatlan alapokba, közel 1400 MRD HUF állományra hizlalva a szektor által kezelt vagyont. Vélelmezhető, hogy a visszaváltási szabályok változásával nagyobb kiáramlás várható, ami tőke örömmel keres majd utat magának a kockázatmentesnek tekinthető 4-6% közötti, már adómentes állampapírokba.

Egy érdekes kísérlet tanú vagyunk, amire nem nagyon van példa a világban. Valójában megszűnik az egységes (megszokott) tőkepiaci rendszer struktúrája, a bankok szerepe csökken a jegybanki politika közvetítésében, az állam minden csatornán a lakossági megtakarítások közvetlen államadósságra váltásán dolgozik.

Ahhoz hozzászoktunk már, hogy a jegybanki alapkamat szerepe folyamatosan csökken (a valós bankközi kamatszint sokkal alacsonyabb a jegybanki alapkamatnál). De ahhoz még nem vagyunk hozzászokva, hogy a jegybank kamatmeghatározó szerepe is csökken. Nyilván a lakossági papírok kamata már eddig is magasabb volt (3%-4,5%), mint a bankközi kamatok, azonban ennek az állománynak a megduplázása és az elérhető kamatszint további növelése még inkább leértékeli a jegybanki alapkamat fontosságát és ezen keresztül a jegybank kamatmeghatározó szerepét.

Abban azonban biztosak lehetünk, hogy ez a folyamat nem a jegybank nélkül és nem ellenére történik. Közgazdász körökben köztudott volt a jegybank és a pénzügyminisztérium szakmai „kakaskodása”, versengése. Itt most egy csöndes összefogásnak lehetünk a tanúi, amire nem nagyon emlékszik a szakma.

Néhány piaci forrás azonban nagyon egyszerűen foglalja össze véleményét a helyzetről: a fiskális és monetáris döntéshozók olyan megoldáson dolgoznak, ami egyszerre kezeli a lakossági fogyasztás féken tartását, de nem zavarja a vállalati szektor hitelhez jutási lehetőségeit és valljuk be, nem helyez felértékelődési nyomást a forintra. Növekvő vállalati hitelezés, féken tartott lakossági fogyasztás, gyenge vagy nem erősebb forint.

Ennek a felépített és finomra hangolt rendszernek a fő ellensége, ha a világ tőkepiacain visszatér a volatilitás, ha az EM (feltörekvő piacok) ismét jelentős eladási nyomás alá kerülnek, ha a világban a recessziós félelmek tovább erősödnek, ha a magyar külkereskedelmi folyó fizetési mérleg egyenlege tovább romlik, tartósan deficitbe fordul. Ezek bármelyike a forintárfolyam ismételt gyengülésében fog majd lecsapódni egy ilyen rendszer mellett.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG