A tegnapi Magyar Közlönyben megjelent határozat értelmében a kormány jóváhagyta, hogy az idei költségvetésen belül az autópálya rendelkezésre állási díjra elkülönített összeget 13 778 336 711 forinttal túl lehessen lépni. Indoklás nincs, a keret egyébként a Miniszterelnöki Kormányiroda fejezetén belül található.
Az autópálya rendelkezésre állási díjat az állam fizeti magáncégeknek, amelyek anno az M5-ös és az M6-os autőpályák építésének koncessziós jogát elnyerték. Az osztrák, francia cégek kooperációjával megvalósuló beruházás lényege, hogy az építkezés költségeit a cégek állják, aztán az üzemeltetés során részesülnek a bevételekből, a koncessziós díjon keresztül.
Erre a célra az idei költségvetésben 119,2 milliárd forintot fogadott el a parlament. Ezt emelhetik meg tehát az említett 13,7 milliárd forinttal, de a feltételes mód használata talán fölösleges is, minden bizonnyal ennyivel több pénz kerül majd a koncesszió nyerteseihez.
Nem példa nélküli egyébként, hogy a kormány év közben emeli meg az autópálya rendelkezésre állási díj keretét: tavaly év vége felé az akkori 117,5 milliárd forintos előirányzatot 4,5 milliárd forinttal engedték túllépni.
Az Orbán-kormány 2010-es hatalomba kerülésekor szinte azonnal hadat üzent az olyan projektek szereplőinek, amelyekben az állam és a magánszféra úgynevezett public-private partnership (ppp) konstrukcióban hajtott végre beruházást. Erre példa az autópályák bővítése, de érdemes felidézni, hogy a kollégiumi hálózat fejlesztésében is éltek a ppp nyújtotta lehetőségekkel. Ami az államnak abból a szempontból volt érdeke, hogy a beruházás költségei aktuálisan nem terhelték a költségvetést. Eredeti formájában a ppp-szerződések futamidejének végén aztán az államra szállnak a vagyon- és az üzemeltetési jogok. Addig is évtizedekre nyúló fizetési kötelezettsége keletkezik, ami egyes számítások szerint végső soron ráfizetést jelent az államnak. Az Orbán-kormány igyekezett minden téren felmondani, átalakítani ezeket a szerződéseket, de a rendelkezésre állási díjat egyes projektek esetében fizetnie kell.
Mint említettük, a határozat nem tartalmaz indoklást a keret emelésével összefüggésben. Vélhetően a makropálya változása - a romló gazdasági környezet - állhat a háttérben, de az csak a szerződésekből derülhetne ki, hogy erre az esetre milyen biztosítékokat építettek be, és milyen tényezők (például az adott pálya forgalma) határozzák meg a koncessziós díj összegét.
Ugyanebben a rendeletben további pénzek sorsáról döntött egyébként a kormány. A Művészetek Palotája is ppp-konstrukcióban épült, az időkötben elhunyt üzletember, Demján Sándor egyik érdekeltsége, az Arcadom építette fel az épületet. A határozatban 1 166 560 754 forint többletforrás biztosításáról gondoskodnak erre a célra. További 18,5 millió forintra volt szükség az Egyetemes Postaegyesület 2021-es tagdíjának kifizetésére, valamint 384,5 millió forintot kellett előkeríteni a Magyar Posta Zrt. "2019. évi méltánytalan többletterhének fedezetére. A méltánytalanság egyébként abból fakad, hogy az állami cégnek ellátási kötelezettsége van olyan területeken is, ahol veszteségesen működik. Ennek EU-komfort kompenzációjáról az állammal kötött szerződése rendelkezik.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
