Piketty szerint a németek és a franciák is voltak olyan helyzetben, mint most a görögök - sőt, még sokkal nagyobb adósságokat is halmoztak fel a történelem során, amelyeket azóta sem fizettek meg. A tőke a 21. században című könyv szerzője szerint nevetséges, hogy éppen a németek akarják kioktatni a görögöket az adósságmegfizetésről, miközben éppen ők azok, akik mind a mai napig nem fizették vissza a tartozásaikat - olvasható a Die Zeit német lap interjújában (angol) (német).
"Amikor azt hallom, hogy a németek nagyon szilárd álláspontot képviselnek az adóssággal kapcsolatban és erősen hisznek abban, hogy a tartozást meg kell adni, nevetnem kell. Németország az az ország, amely nem fizette vissza az adósságait. Nincs joga kioktatni senkit sem." - állítja Piketty. A közgazdász szerint Görögországtól most pont azt az adósságledolgozó módszert tagadja meg Németország, amelyet az ország is használt a 20. században: infláció, különadók kivetése a magánvagyonra és a tartozás egy részének elengedése.
Piketty szerint a második világháború után a közgazdászok egy racionális döntést hoztak ezzel, előre, a jövőbe tekintve. Éppen erre lenne szüksége Görögországnak is: ne a fiatalok fizessék meg ezeket az adósságokat még 100 évig - véli a sztáríró.
Maradjon egység
"Ha mindenkit elkezdünk kirugdosni az EU-ból, csak rosszabb lesz a bizalmi helyzet: a piacok a következő leggyengébb láncszemre vetődnek. Ezzel feláldozzuk nem csak a demokráciát, de hanem a kultúrát is a konzervatív és irracionális megszorítási politika oltárán." - mondja a szakértő, aki szerint Németország nemhogy nagyvonalú nem volt, de egyenesen a legnagyobb haszonélvezője a görög válságnak.
Megoldás kell, most
Thomas Piketty szerint nem csak a görögök adósságának visszafizetését, de az egész Európai Unióét át kell ütemezni. A közgazdász szerint a javaslatcsomag, amely évente 1 százalékos, majd a harmadik évben másfél százalékos költségvetési többletet vár el a görögöktől abszolút kivitelezhetetlen. Piketty szerint Európának fel kell állítania egy szervezetet, ami megszabhatja a maximális költségvetési hiányszintet, ezzel megakadályozva az adósság újratermelését.