Pogátsa Zoltán: az szja-csökkentéssel csak a magas jövedelműek jártak jól

Nem tudjuk, hogy mi az a “trumpi világrend” – mondta Pogátsa Zoltán közgazdász, a VIG Alapkezelő konferenciáján. Volt olyan nap, amikor napon belül kétszer változott a vámok szintje. Fogalmunk sincs, pontosan mit is szeretne az amerikai elnök. Az is lehet, hogy egyes cégek kivételek lesznek, korábban volt már erre példa, hogy nagy amerikai vállalatok engedményt kaptak. 

Mind a költségvetés, mint a GDP tekintetében más a tényleges teljesítmény, mint a terv – mondta a magyar gazdaság helyzetéről Pogátsa Zoltán. Az államháztartás esetében is ugyanez a helyzet. Bejelent a gazdasági miniszter egy 3 százalékos szintet, amiről már elég korán sejteni lehet, hogy nem tartható, év közben már emelni kezdik, sokszor 5 százalék fölött alakul az év végére a hiány. A benyújtott költségvetésben rögzített számok felpuhultak. 

Az egyik narratíva szerint aranykor és aranykor között vagyunk, az egyetlen probléma az ukrán háború. A másik narratíva, hogy államcsőd és összeomlás van. A valódi helyzet viszont a kettő között van, se aranykor nincs, se államcsőd, mindkettőtől messze van a magyar gazdaság helyzete. 

A magas infláció miatt a középréteg hónapról hónapra él

A forint 2008 óta folyamatosan gyengül, ami azért érdekes, mert Magyarország felzárkózóban van. Matolcsy György volt jegybankelnök érdemei között kiemelte a szakember, hogy el tudta érni, hogy alacsony legyen az infláció egy ideig. A későbbi magas infláció viszont azt eredményezte, hogy az alsó középréteg azért nem bír fogyasztani, mert hónapról hónapra él, és egy panellakás 40 éves elkötelezettséget jelent a hitelpiacon. 

Az ársapkákkal szerinte az a baj, hogy nem előzte meg semmilyen kutatása bevezetésüket. Nem mutatja meg ugyanis a szerkezetét a problémáknak. A magas infláció miatt magasak a kamatok, az államnak kell kipótolnia a hitelkamatokat, hogy az emberek fel tudjanak venni hitelt. A beruházások tragikusan alakulnak, pedig fontosak, mert a beruházások adják a jövő növekedésének az alapját. 

Az államadósság viszont nem számít problémának – mondta Pogátsa. Magyarország rendszerváltáskori 80 százalékkos államadósságát sikerült 2002-ben 60 százalék alá levinni, majd jött a “gyurcsányi Hiroshima” – fogalmazott a szakember. Az államadósság felment 80 százalékra, amit a Fidesz kormány eddig nem vitt le. Ám ez nem magas, mivel időközben minden fejlett állam adóssága emelkedett. Ha nem nőtt volna az adósság, akkor ugyanis nem lett volna növekedés sem. 

Keveset költ az állam oktatásra, egészségyügre

Korábban az volt a vélekedés, hogy 90 százalék fölött veszélyessé válik az államadósság szintje, de azóta kiderült, hogy ez a nézet téves. Magyarországon sem a magas államadósság miatt magas a kamatkiadási szint, a GDP 5 százaléka fölött van, ez megegyezik azzal, amit oktatásra költ az állam. Ez viszont baj, 7-8 százalékot kellene rákölteni, hogy a magyar humán tőke versenyképes legyen. Az egészségügyre még ennyit sem költenek, ezért nem az EU szintjén van az ország, hanem Bosznia-Hercegovináén. 

A fejlett országokban ugyanannyit kell költeni minden korosztályban az egészségügyre, mert a megelőzésen van a hangsúly, Magyarországon a idősekre aránytalanul sokat költ a rendszer, mert ők a legbetegebbek. A nyugdíjakra korábban 10 százalék fölött költöttek, most 6 százalék jut erre. 

Az orosz invázió miatt emelkedtek az energiaárak, és gyengült a forint, mert valutában kellett fizetni a gázért és olajért. A kamatokat meg kellett emelni, emiatt nőtt meg az államadósság kamatköltsége. A PMÁP-ot a gazdagok vásárolták meg, az alsó 7-8 jövedelmi tized nem tudott magas kamatú PMÁP-ot vásárolni, csak fizeti a kamatokat olyan formában, hogy nem jut elég pénz oktatásra, egészségügyre, szociális kiadásokra. 

Az uniós forrásokat rosszul használta fel az állam

Az uniós forrásokat a magyar állam nem tudta jól felszívni az első években, a Fidesz-kormányra nagyon sok EU-s forrás maradt, GDP-arányosan évi 6-7 százalékos beáramlás volt, emellett a külföldön dolgozó magyarok is hazaadnak 3-4 százalékot. GDP-arányosan az “aranykorban” GDP-arányosan csaknem 10 százalékos volt a beáramló forrás, ezt nem lehet kamatozó hitelekkel pótolni. Ami baj, hogy a majdnem 10 százalékos beáramlásból 3 százalékos növekedést sikerült elérni. 

Most azt teszteljük, mi történik, ha nem kap a magyar gazdaság uniós forrásokat. A környező országok viszont megkapják ugyanezeket a pénzeket. A kormányzati kommunikáció szerint a genderváltó migránsok miatt nem kapjuk meg, de valójában az átláthatóság hiánya miatt tartja vissza a pénzt az unió. 

Miközben magas a hiány, az állami vásárlások folytatódnak, ennek jó példája a reptér megvásárlása. Ennek érdekében el kellett adnia az Erste Bankban és az Alfa Biztosítóban lévő részesedését. Nagyon sok a megkérdőjelezhető állami befektetés. A magyar költségvetés hibái között említi a szakember, hogy áfa-függő. Az szja-csökkentés folyamatosan lyukat vág a költségvetésben, és csak a felső három jövedelmi réteg járt jól vele, az alacsony keresetűek nem. Emiatt fel kellett emelni az áfát, aminek az a következménye, hogy prociklikussá vált a költségvetés. Az államnak viszont akkor kellene stimulálnia a gazdaságot, amikor nehéz a helyzet. Lázár Jánosnak az volna a feladata, hogy beruházásokat jelentsen be, ha gyenge a gazdaság, ehelyett a beruházások leállítását jelenti be. 

Problémát jelent, hogy a magyarországi társadalom 60-70 százaléka nem él középosztálybeli szinten európai értelemben, csak a három felső jövedelmi tized számít középosztálynak. Valódi középosztály nélkül pedig nem lehet gazdaságot fejleszteni – mondta Pogátsa.