|
| Hasszán Rohani megérkezik Svájcba (EPA/PETER KLAUNZER) |
Hasszán Rohani iráni elnök tegnap kezdte 3 napos látogatását Svájcban és Ausztriában, hogy erősítse a kétoldalú kapcsolatokat és további európai támogatást szerezzen az iráni nukleáris megállapodáshoz (JCPOA). Trump a hétvégén Iránról is nyilatkozott, egyértelműen kijelentve, hogy pénzügyi szankciókkal sújtja majd az USA azon európai cégeket, akik üzletelnek Iránnal - emiatt aztán a cégek visszavonulót fújnak. Az EU mintegy évi 20 milliárd eurós iráni exportja is eltűnhet novembertől, ez a devizaövezet GDP-jének mintegy 0,2 százaléka. India és Kína viszont már jelezte, hogy tovább folytatják olajvásárlásaikat a perzsa államból.
Újra fellángoltak a tüntetések
Pedig Iránban már így is hónapok óta izzik a politikai és társadalmi feszültség. Az év elején 2009 óta nem látott kormányellenes tüntetéshullám zajlott le a széleskörű korrupció, az áremelések, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a fiatalkori munkanélküliség magas szintje, a környezeti leromlás és a szíriai polgárháborúban való részvétel pénzszórása miatt. A rendőrség tucatnyi városban nyitott tüzet a tiltakozókra és több, mint egy tucat embert meggyilkoltak. Nos, a rendőrség vasárnap a dél-iráni Khorranshahr városában újra belelőtt a tiltakozókba, legalább négy civil életét oltva ki. A szárazság évek óta tart a térségben, a tiltakozók szerint a csapból sós, sáros víz folyik.
Valóban, miközben az ország a globális édesvíz-készletek csupán 0,3 százalékával rendelkezik, lakossága a világ népességének 1 százalékát adja. Nem véletlen, hogy az ilyen szintű sérülékenységre felfigyeltek már az amerikai katonai tervezők is. A jelentés szerint „az 1979-es iráni forradalom óta az ország egy főre jutó fenntartható vízkínálata több, mint a felével esett. Az ország nagy területein az ivóvíz iránti igény a kínálatot az év harmadában meghaladja. A 14 éve tartó szárazság hozzájárult ehhez a helyzethez, ahogyan a pocsék erőforrás-gazdálkodás is. Ennek eredményeképpen az ország több részében a vízzel összefüggő szükséghelyzet miatt zavargások tapasztalhatók”.
De nemcsak ökológiai, hanem egyre komolyabb pénzügyi nehézségekkel is szembesül az ország - különösen, mióta Trump május 8-án felrúgta a JCPOA-t. Míg a tavalyi év végén egy dollár még 42 000 riált ért, addigra a keresztárfolyam mára 90 ezer riálra zuhant. Ez a pénzügyi megrendülés vetetett múlt héten a több napos tüntetéshez a teheráni Nagy Bazárban. Ennek komoly politikai jelentősége van, hiszen a Bazár-negyed a főváros szíve: 6 mecsettel, 30 szállodával, 20 bankkal és közvetve illetve követlenül 600 000 ember megélhetéséért felelve.
|
| Káncz Csaba |
Trump neokonzervatívjai rezsimváltást akarnak
Washington neokonzervatívjai már évek óta adnak pénzügyi és politikai támogatást az iráni emigráns mudzsahedin (Mojehedin-e Khalq / MEK) szervezetnek. Trump valódi szándékait már előrejelezte vezető ügyvédjének - egyben volt New York-i polgármester -, Rudolph Giuliani múlt szombati beszéde a MEK konferenciáján, ahol megerősítette, hogy a szankciók az iráni rezsimváltást célozzák és „jövőre ilyenkor már Teheránban akarom látni ezt a nagygyűlést”.
A teheráni reformista kormányzatnak tényleg nagyon észnél kell lennie, hiszen az utóbbi hetekben számos prominens iráni keményvonalas héja szólított fel idő előtti elnökválasztásra, azzal érvelve, hogy a progresszívok eljátszották a hitelüket a JCPOA bukásával. A belső feszültségeket és a sérülékenységet növeli az etnikai sokszínűség is: az ország lakosságának csupán mintegy kétharmada perzsa származású, míg a maradék számos kisebbségből áll, akik a periférián élve nincsenek elragadtatva a szír- és palesztin ügyek támogatására fordított milliárdoktól, miközben ők egyre mélyebbre süllyednek a nyomorúságba.
Káncz Csaba jegyzete
A választásra jogosultak száma alapján jogos Pest vármegyének a további két képviselő, de nem indokolt ugyanennyit elvenni Budapesttől. 
