Politikai földrengés készülődik Iránban

Hasszán Rohani megérkezik Svájcba (EPA/PETER KLAUNZER)

Hasszán Rohani iráni elnök tegnap kezdte 3 napos látogatását Svájcban és Ausztriában, hogy erősítse a kétoldalú kapcsolatokat és további európai támogatást szerezzen az iráni nukleáris megállapodáshoz (JCPOA). Trump a hétvégén Iránról is nyilatkozott, egyértelműen kijelentve, hogy pénzügyi szankciókkal sújtja majd az USA azon európai cégeket, akik üzletelnek Iránnal - emiatt aztán a cégek visszavonulót fújnak. Az EU mintegy évi 20 milliárd eurós iráni exportja is eltűnhet novembertől, ez a devizaövezet GDP-jének mintegy 0,2 százaléka. India és Kína viszont már jelezte, hogy tovább folytatják olajvásárlásaikat a perzsa államból.

Újra fellángoltak a tüntetések

Pedig Iránban már így is hónapok óta izzik a politikai és társadalmi feszültség. Az év elején 2009 óta nem látott kormányellenes tüntetéshullám zajlott le a széleskörű korrupció, az áremelések, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a fiatalkori munkanélküliség magas szintje, a környezeti leromlás és a szíriai polgárháborúban való részvétel pénzszórása miatt. A rendőrség tucatnyi városban nyitott tüzet a tiltakozókra és több, mint egy tucat embert meggyilkoltak. Nos, a rendőrség vasárnap a dél-iráni Khorranshahr városában újra belelőtt a tiltakozókba, legalább négy civil életét oltva ki. A szárazság évek óta tart a térségben, a tiltakozók szerint a csapból sós, sáros víz folyik.

Valóban, miközben az ország a globális édesvíz-készletek csupán 0,3 százalékával rendelkezik, lakossága a világ népességének 1 százalékát adja. Nem véletlen, hogy az ilyen szintű sérülékenységre felfigyeltek már az amerikai katonai tervezők is. A jelentés szerint „az 1979-es iráni forradalom óta az ország egy főre jutó fenntartható vízkínálata több, mint a felével esett. Az ország nagy területein az ivóvíz iránti igény a kínálatot az év harmadában meghaladja. A 14 éve tartó szárazság hozzájárult ehhez a helyzethez, ahogyan a pocsék erőforrás-gazdálkodás is. Ennek eredményeképpen az ország több részében a vízzel összefüggő szükséghelyzet miatt zavargások tapasztalhatók”.

De nemcsak ökológiai, hanem egyre komolyabb pénzügyi nehézségekkel is szembesül az ország - különösen, mióta Trump május 8-án felrúgta a JCPOA-t. Míg a tavalyi év végén egy dollár még 42 000 riált ért, addigra a keresztárfolyam mára 90 ezer riálra zuhant. Ez a pénzügyi megrendülés vetetett múlt héten a több napos tüntetéshez a teheráni Nagy Bazárban. Ennek komoly politikai jelentősége van, hiszen a Bazár-negyed a főváros szíve: 6 mecsettel, 30 szállodával, 20 bankkal és közvetve illetve követlenül 600 000 ember megélhetéséért felelve.

Káncz Csaba

Trump neokonzervatívjai rezsimváltást akarnak

Washington neokonzervatívjai már évek óta adnak pénzügyi és politikai támogatást az iráni emigráns mudzsahedin (Mojehedin-e Khalq / MEK) szervezetnek. Trump valódi szándékait már előrejelezte vezető ügyvédjének - egyben volt New York-i polgármester -, Rudolph Giuliani múlt szombati beszéde a MEK konferenciáján, ahol megerősítette, hogy a szankciók az iráni rezsimváltást célozzák és „jövőre ilyenkor már Teheránban akarom látni ezt a nagygyűlést”.

A teheráni reformista kormányzatnak tényleg nagyon észnél kell lennie, hiszen az utóbbi hetekben számos prominens iráni keményvonalas héja szólított fel idő előtti elnökválasztásra, azzal érvelve, hogy a progresszívok eljátszották a hitelüket a JCPOA bukásával. A belső feszültségeket és a sérülékenységet növeli az etnikai sokszínűség is: az ország lakosságának csupán mintegy kétharmada perzsa származású, míg a maradék számos kisebbségből áll, akik a periférián élve nincsenek elragadtatva a szír- és palesztin ügyek támogatására fordított milliárdoktól, miközben ők egyre mélyebbre süllyednek a nyomorúságba.

Káncz Csaba jegyzete