Ariha egy légi bombatámadás után 2015 augusztusában. Kép forrása: EPA |
Már összeülni is nehéz volt
Egy gyengécske fegyverszüneti megállapodást az amerikai külügyminiszter John Kerry, és orosz kollégája, Szergej Lavrov dolgozott ki, de ezt óriási szkepticizmus fogadta. A megállapodást nyilvánvalóan kimaradt az Iszlám állam, és az Al-Nuszra Front, az Al-Kaida helyi szervezete, mivel ezeket terrorista csoportoknak nyilvánították - írja az Economist.
A fegyverszüneti egyezményt is ez borította meg igazán, ugyanis az Al-Nuszra besegít a felkelőknek. Oroszország pedig tovább bombázta Aleppo és Palmüra környékét, míg a segédkonvojok szépen lassan elérték az elképesztő szegénységben és nyomorban élő szír civileket. Körülbelül itt tartottak az események, mikor Genfben leültek tárgyalni a felek.
Az oroszokon múlhat?
Vlagyimir Putyin közben persze bejelentette, hogy az orosz csapatok nagyobbik részét visszavonják. Márpedig Putyinéknak komoly befolyása volt a szíriai eseményekre, a légicsapások és az iráni milíciák segítségével Aszadék több mint 400 sűrűn lakott területet foglaltak vissza.
Csakhogy a szír elnökkel most kezd kissé elszaladni a ló. Aszad ugyanis még a fegyverszünet megszületése után is azt emlegeti, hogy mindenképpen visszafoglalja a teljes országot, ráadásul bár Genfbe hajlandó volt elmenni, azt már a tárgyalások megkezdése előtt is kijelentette, hogy az ENSZ által tervezett „hiteles, elszámoltatható, és nem egypárti” kormányból nem kér, és egyezkedni sem hajlandó róla.
A szír elnök látszólag arról is elfeledkezett, hogy Vlagyimir Putyin bár támogatja a hatalom megtartásában, azért elsősorban mégis Oroszország gazdasági és politikai érdekeit fogja választani, azaz egy esetleges egyezségben gond nélkül beáldozná Aszadot.
Kié lesz Szíria?
Amin végül a béketárgyalások fognak múlni, hogy sikerül-e létrehozni egy új Szíriát, vagy Aszad és utódai megtartják a Latakia és Damaszkusz közti területet, a kurdok megkapják Rojavát és környékét, Szíria maradéka pedig a szunniták lenne, akiknek egyúttal a nyakába szakadna az ISIS és egyéb mutációi. Ha nem sikerül megállapodni, akkor marad a teljes pusztulásig és kimerülésig tartó harc.
A szakértők szerint egyébként van esély arra, hogy létrejön egy megtartó egyezség, csakhogy ehhez minden félnek engednie kell, márpedig erre utaló jeleket egyelőre még nem nagyon látni. Ami mindenesetre biztos az az, hogy ameddig nem sikerül rendezni a Szíria körüli helyzetet, az Európát és Törökországot terhelő menekültáradat sem fog csökkenni, hiába bármilyen megállapodás.