Putyin aggódva figyel: Törökország és Irán behatol Közép-Ázsiába
Ankara és Teherán katonai megállapodásokkal veti meg a lábát Közép-Ázsiában. Különösen élénk mozgás tapasztalható a perzsa nyelvű Tádzsikisztán körül, amelynek 1360 kilométeres határszakasza van Afganisztánnal és 480 kilométeres Kínával. Káncz Csaba jegyzete.
Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Élesedik a gopolitikai versengés Közép-Ázsiában, ahol az utóbbi évek két hagyományos játékosa – Oroszország és Kína – most két behatoló középhatalommal néz farkasszemet, Törökországgal és Iránnal. Közép-Ázsia esetében nem akármilyen geopolitikai fekvésű térségről beszélünk, hiszen a stratégiai keresztútján fekszik Afganisztánnak, Kínának, Iránnak és Oroszországnak. Nem érdektelen, hogy a térség országainak többsége türk gyökerű, kivétel Tádzsikisztán, amely perzsa hagyományú és nyelvű.
Fotó: depositphotos.com
Oroszország aggodalma
Moszkva hagyományosan a régió egykori szovjet tagköztársaságait (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) saját érdekszférájának tekintette, de az elmúlt időszakban idegesen konstatálja, hogy Peking villámgyors gazdasági benyomulása újraírta a politikai dinamikát. Mi több, ez a penetráció már biztonságpolitikai színezetet is vett, amikor kiderült, hogy Tádzsikisztán (amelynek 1360 kilométeres határszakasza van Afganisztánnal és 480 kilométeres Kínával) engedélyezte Pekingnek egy katonai bázis felállítását a területén, sőt 2019 nyarán közös hadgyakorlatot is tartottak.
A kínai állami Eximbank mind Tádzsikisztán, mind Kirgizisztán legnagyobb hitelezője, az előbbi államadósságának 49 százalékát, az utóbbinak 36 százalékát ellenőrizve. Kína kétoldalú kereskedelme a térséggel a 2000-es évi 1,8 milliárdról 2018-ra 50 milliárd dollár fölé nőtt.
Az Egyesült Államok játszmája
Washington számára napjainkban Kína a fő ellenség, ezért meg kell törnie Peking „Új Selyemút” (BRI) nevű eurázsiai projektjét, amely összekötné Kínát Európával.
Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter tavaly februári posztszovjet körútjának is az volt a fő célja, hogy megerősítse a térségben Washington befolyását, éket verjen Oroszország és a szomszédjai közé, valamint ellenálljon a régióban egyre látványosabb kínai nyomulásnak.
Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.
Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:
- Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
- Válasszon előfizetői csomagjaink közül
- Fizessen bankkártyájával
+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!
Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat
