Széles határok, 700 ezer és 1,5 millió között szóródnak a becslések azzal kapcsolatban, hányan emigráltak Oroszországból a háború kitörése óta és már arra is van számítás, hányan térhettek vissza. Vlagyimir Putyin a nyáron a szentpétervári gazdasági fórumon azt mondta, hogy az Ukrajna ellen indított orosz támadás óta az országból emigrált oroszok fele visszatért a hazájába.
Egy friss kutatás szerint ebben a kérdésben téved Oroszország elnöke, legalábbis erre a következtetésre jut a Moscow Times cikke, amely a Financial Timesban megjelent kutatási eredményre hivatkozik.
Kirill Rogov a Re:Russia projekt politológusa szerint több mint 820 ezer ember hagyta el Oroszországot 2022. február vége óta. Ez a szám a 700 ezer-1,5 milliós becslések alsó határához van közelebb. Ezeknek az emigránsoknak a 15 százaléka térhetett vissza végleg vagy ideiglenesen a hazájába – derült ki az ezzel kapcsolatos kutatásból, amit Ivetta Szergejeva és Emil Kamalov vezetésével végeztek a firenzei egyetemen. A felmérésben a világ hatvan országában élő ötezer emigránst kérdeztek meg. Többségük fiatal, politikailag aktív, magasan képzett ember, azaz felkészültségük messze az orosz átlag felett áll.
Szergejeva szerint egyértelmű, hogy nem gazdasági migrációról van szó. Az érintettek jól felkészült szakemberek, akik jól kerestek az oroszországi munkájukkal és a távozásuk miatt anyagi veszteség éri őket. Az életszínvonaluk romlott, mióta elhagyták Oroszországot. Gondjaik vannak a vízumaikkal és a munkakereséssel.
Nemzeti katasztrófa a kivándorlás
Miután az orosz hatóságoknak sikerült fenntartaniuk a normális élet valamilyen szintjét, legalábbis Moszkvában, egyesek úgy gondolhatják, hogy jobban járnak, ha visszatérnek Oroszországba. Ez a döntés azonban enyhén szólva nem kockázatmentes.
Az emigráció első hullámát a háború tavaly februári kitörése után az ösztönözte, hogy a fiatalok féltek a gazdasági összeomlástól, ami végül nem következett be. A második hullám 2022 szeptemberében volt, amikor a Kreml általános mozgósítást rendelt el, és sokan nem akartak katonaként részt venni és jó eséllyel meghalni az értelmetlen háborúban.
Putyin kezdetben arról beszélt, hogy ez az emigrációs hullám a „társadalom természetes és szükséges megtisztulása”. A távozók „semmirekellők és árulók”. Ehhez képest érdekes volt az a kijelentése, hogy a legszerényebb becslések szerint is az 50 százalékuk visszatért az országba.
Aki ezt fontolgatja, annak számolnia kell azzal, hogy az orosz vezetés nem várja tárt karokkal őket. Vjacseszlav Vologyin, a parlament elnöke például Szibériába küldené az emigránsokat - a cikk szerint -, a szovjet időkből ismert Gulaghoz hasonló munkatáborokba. Ugyanakkor távollétük gyorsítja az orosz népesség enélkül is katasztrofális elöregedését, amit a szakértők és a Kreml is a legsúlyosabb nemzetstratégiai problémának tartanak.
A jövő négy kihívása: a fegyveres konfliktusok, az egyenlőtlenségek, az éghajlatváltozás és a mesterséges intelligencia. 
