Putyin mai beszéde – itt lehet a következő háború

Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: EPA/ANDREJ CUKIC)

Putyin elnök ma tartja 15. alkalommal évértékelő beszédét a törvényhozás előtt. A tavalyi beszéd gyakolatilag egy diavetítéssé alakult, bemutatva az orosz nukleáris csodafegyvereket, amelyek állítólag garantálják, hogy ha bárki megtámadja az országot, akkor az „katasztrófa lesz az egész világ számára”. A Kreml kardcsörtetése egyenesen következik abból az aggodalomból, amelyet a NATO kelet-európai terjeszkedése és csapaterősítései váltanak ki Moszkvában.

Szíjjártó is támogatja a grúz NATO-csatlakozást

A lezáratlan területi konfliktusok pedig Ukrajna, Grúzia, avagy Moldova esetében szinte garantálják a politikai feszültség állandósulását a Nyugattal. Pláne, ha mint Kijev tette a napokban, egyenesen az alkotmányba foglalja a kormány és a parlament azon kötelességét, hogy törekedjen teljes jogú NATO-tagságra. Hasonló dinamikát látunk Grúzia esetében, amelynek esetleges jövőbeni NATO-tagságát támogatja a NATO-főtitkára, az amerikai külügyminisztérium, sőt még a magyar kormány is. A 2008-as bukaresti NATO-csúcs zárónyilatkozata úgy fogalmaz, hogy „elkészülésük után mindkét országot befogadják a szövetségbe.”

Márpedig Moszkva álláspontja ez ügyben teljesen világos. Tavaly augusztusban egyértelmű fenyegetést küldött Grúzia címére Medvegyev orosz miniszterelnök, aki szerint „katasztrofális következményei lesznek, ha a grúz állam NATO-tagállammá válik”.

Sérelmek hosszú sora

Nem tekinthető véletlennek tehát, hogy egy befolyásos amerikai biztonságpolitikai agytröszt friss jelentése szerint Grúzia NATO-csatlakozási törekvése egy újabb katonai konfliktushoz vezethet Moszkva és Tbiliszi között. Az oroszok felhánytorgatják, hogy Washington jelenleg egy mélytengeri kikötőt épít a grúz Anaklijában, Szocsitól egy kőhajításnyira. Úgyszintén zokon veszik, hogy eközben már épül egy NATO bázis Tbiliszi mellett.

Lavrov orosz külügyminiszter egy tavaly decemberi interjújában azonban egy amerikai biológiai laboratóriumot nevezett meg, mint legkomolyabb veszélyforrás. Az orosz védelmi minisztérium szerint a Tibliszi melletti, úgynevezett Richard Lugar Közegészségügyi Kutatóintézetben egynesen biológiai fegyverkísérletek folynak és az intézetbe csakis amerikai, nemzetbiztonsági átvilágítással rendelkező személyek léphetnek be. Mindenesetre Grúzia már tavaly októberben bejelentette, hogy orosz ellenőrök meglátogathatják a laboratóriumot.

Káncz Csaba

Washington térfoglalása

Az orosz-grúz viszony egyéb vonatkozásban sem nélkülözi a szürreális elemeket. A 2008-as háborúban elfoglalt Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét eddig csak Oroszország, Szíria, Venezuela, Nicaragua és a 11 000 lakosú csendes-óceáni sziget, Nauru ismeri el - ez utóbbi is csak azután, hogy Moszkva 50 millió dollár segélyt utalt át. 2015-re végül – de facto – mindkét szakadár tartomány haderejének irányítása Moszkva kezébe került, sőt Dél-Oszétia csatlakozási szándéka is ismert Oroszország viszonylatában.

Eközben a grúz és az amerika hadsereg tavaly már a negyedik közös hadgyakorlatát tartotta meg, amelyeket Moszkva provokációnak tekint. Washington és Tbiliszi 2017-ben írta alá a hírszerzési együttműködésről szóló megállapodását.  Moszkva és Tbiliszi politikai kapcsolata tehát valóban bármikor válságosra fordulhat.

Káncz Csaba jegyzete