Putyin fel fog szólalni a fórumon, és hangsúlyozni tervezi, hogy a világ legnagyobb energiaexportőre és kereskedelmi blokkja között normalizálni kéne a kapcsolatokat, és nem húzni-halasztani ezt Ukrajnára hivatkozva. A Bloomberg szerint Oroszország nem vár gyors eredményeket az ügyben, de úgy gondolja, hogy látszik már a fény az alagút végén, érdemes a kérdést forszírozni.
Európának is nyűg már
Az orosz elnök helyzetét könnyíti, hogy az Unió számos országa szeretne már visszatérni az oroszokkal folytatott normál kereskedelemhez. A józanabbak amúgy is belátják, hogy így úgysem tudják rászorítani Oroszországot a Krím újbóli elengedésére, sem arra, hogy Donyeck és Luganszk elszakadt orosz közösségeit magára hagyja. Ha két év alatt nem roppantak meg az oroszok a szankcióktól (kérdés, ki számított erre), akkor soha nem fognak. A szankciók most július 31-ig vannak érvényben, utána meg kell hosszabbítani őket. A tervek szerint még fél éves hosszabbítás várható.
Németország, amely annak idején elsők közt szorgalmazta a szankciókat, jelezte, hogy egyre nagyobb ellenállást észlel az intézkedésekkel szemben, melyek az európai exportőröknek több milliárd eurós kiesést okoznak, miután Oroszország a szankciókra adott válasz gyanánt betiltotta az európai élelmiszer importot. Az EU ezzel óhatatlanul lábon lőtte saját magát: nem mérte fel megfelelően a várható orosz reakciókat.
Ki mit ajánlhatna?
A korábbi francia elnök, Nicolas Sarkozy a fórum előestéjén találkozott az orosz elnökkel, és azt javasolta neki, hogy Oroszország lépjen először, és törölje el az importtilalmat. Az oroszok válasza erre az, hogy lépjen először az a fél, aki a szankciókat kezdte. A Bloomberg megkérdezte Putyin szóvivőjét, hogy tervezik-e a kapcsolatok normalizálását az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, mire azt felelte, hogy egyfolytában ezt szorgalmazzák, csak süket fülekre találnak.
Putyin a megakadt ukrajnai békefolyamatban nem tervez kezdeményezést tenni, de nem is tudna mit ajánlani. A nyugat és az ukránok azt várnák tőle, hogy vonuljon ki, illetve hagyja magára az érintett területeket, ezt nyilván nem óhajtja megtenni. Azt feltehetően elfogadhatónak tartaná, hogy a jelenlegi tűzszüneti vonalak mentén tartós határ jöjjön létre, ami a függetlenedett donyecki és luganszki régiók önállóságát lehetővé teszi, ugyanakkor nem szorgalmazza, hogy ezek a területek a Krím mintájára Oroszország részévé váljanak.
Az orosz gazdaság
Ami a gazdaságot illet, hisz végül is erről szól a pétervári rendezvény, Putyin megerősíti azokat a már korábban is hangoztatott terveit, hogy javítják az üzleti klímát, csökkentik az olaj-, és gázfüggőséget, segítik a termelékenység növekedését, növelik a jogbiztonságot, segítik a kis-, és középvállalkozásokat. Ha felgyorsulna a teljesítésük, az IMF szerint az ország gazdasága a gyors növekedés útjára léphetne, de amíg az olaj és a gáz a döntő, nincsenek túl nagy lehetőségek.
Az orosz jegybank közben úgy látja, hogy a gazdaság lassanként visszatér a tartós növekedési pályára. Jövőre 1,4 százalékos növekedést várnak, 2018-ban már 2 százalékot. Putyin pedig kiemelte, hogy a stabil devizatartalékok, a csökkenő infláció és kormány elszántsága a költségvetési deficit csökkentésére önmagában is lehetővé teszi a kiegyensúlyozott növekedést. Inkább ezekre figyel Ukrajna helyett (célozva arra, hogy hagyják már végre békén ezzel a kérdéssel), és persze üdvözölni fogja az európai szankciók eltörlését, ha erre sor kerül.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
