|
| Vlagyimir Putyin Forrás: MTI/AP/Alekszandr Zemlianicsenko |
Március 9-én összeomlottak a nemzetközi kőolajárak jegyzései. Az irányadó fajták (Brent, WTI) árai a nap végére nagyjából értékük egynegyedét vesztették el. Az okok között említhető elsősorban az OPEC+ tagállamok soron következő bécsi tárgyalási fordulójának eredménytelensége, valamint a világszerte terjedő koronavírus következtében már bekövetkezett, és a közeljövőben még várható keresletcsökkenés.
Az 1991-es Öbölháború óta nem látott földrengés a kőolaj piacán megtépázta az „olajállamok” devizáit, és aláaknázta központi költségvetéseiket. Most nézzük meg, hogy egyes vezető olajállamokra milyen hatást gyakorolt az olajár összeomlása.
Oroszország
A világ második legnagyobb olajexportáló országában a 2014 óta tartó életszínvonal-csökkenés Putyin elnök népszerűségét is alaposan megtépázta. Az elnök ezért januárban 4 ezermilliárd rubeles (60 milliárd dollár) infrastruktúra- és szociális kiadási csomagot jelentett be. Ez a terv most súlyosan megkérdőjeleződött, hiszen az olajárak mintegy 30 százalékkal állnak most alacsonyabban, mint a 42 dolláros árra tervezett központi költségvetés.
A kínai lassulás pótlólagosan 10 milliárd dolláros kiesést okoz az idei orosz exportban. A Kreml a héten úgy döntött, hogy a júniusra tervezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot elhalasztja. Az OECD még a válság kitörése előtt levágta az ország növekedési kilátásait 0.4 százalékkal, ahogyan a globális kilátásokat 0.5 százalékkal – rámutatva, mennyire szinkronban mozog a kettő.
Afrika
A világ nyolcadik legnagyobb olajexportálójaként Nigéria hétfőn bejelentette, hogy komoly vágásokat hajt végre idei központi költségvetésében, amelyet 57 dolláros hordónkénti olajárra tervezték. A világ 10. legnagyobb olajexportőreként Angola, amely már amúgy is a Valutaalap támogatására szorul, most még több támogatásra szorul majd. A világ 17. legnagyobb olajexportőreként Algéria 60 dolláros olajárra tervezte központi költségvetését, így az egész dokumentum március 9-től értelmét vesztette.
Amerika
Kanada a világ 5. legnagyobb olajexportőre. Legnagyobb olajtermelő tartománya, Alberta az idei költségvetését 58 dolláros olajárra tervezte, ezért az ellenzék már az idei költségvetés visszavonását és egy új benyújtását követeli.
Mexikó Latin-Amerika második legnagyobb gazdaságaként, egyben a világ 12. legnagyobb olajexportőreként a héten bejelentette, hogy mivel januárban a teljes évi olajtermelést lefedezték a határidős piacokon 49 dolláros áron (1.4 milliárd dolláros egyszeri költséggel), ezért a központi költségvetést egyáltalán nem érinti az olajárak összeomlása. A mexikói pénzügyminiszter minden bizonnyal idén az ország hőse lesz.
Brazília Latin-Amerika legnagyobb gazdasága, egyben a világ 21. legnagyobb olajexportőre. A nagy nyersanyagtermelő ország tőzsdeindexe (Ibovespa) hétfőn 12 százalékkal szakadt be, az állami olajóriás (Petrobras) részvényei 30 százalékkal kerültek lejjebb. Az ország pénzügyminisztere szerint komoly megszorítások jönnek, a központi költségvetés kiegyensúlyozott marad.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
