Putyin zöld lámpát adott a felkelőknek, és erős orosz katonai támogatással heves harcok folytak a hétvégén a teljes kelet-ukrajnai frontvonalon. Többek között Mariupol ukrán kikötővárost lőtték rakétával a szeparatisták, az ukrán fél szerint legalább harminc civil halálát okozva, erősítve azokat a félelmeket, melyek szerint Oroszország egy általa kontrollált folyosót szándékozik nyitni a Krím felé. 

Az EU tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács közleményben emlékeztetett, hogy decemberben úgy döntöttek, "tartják az eddigi irányt", és szükség esetén készek "további lépésekre". "Tekintettel a romló helyzetre, arra kérjük a Külügyek Tanácsának következő ülését, hogy értékelje a helyzetet, és fontoljanak meg minden megfelelő lépést, beleértve további büntetőintézkedések alkalmazását a minszki megállapodások gyors és átfogó megvalósítása érdekében" - utasították külügyminisztereiket a tagállamok vezetői. Az uniós külügyminiszterek csütörtökön - már korábban összehívott - rendkívüli tanácskozást tartanak Brüsszelben az ukrajnai fejleményekről.

Moszkvában újra a régi KGB-sek a főnökök

A moszkvai hatalmi struktúrát elemezve további eszkalációra készülhetünk fel. Orosz források szerint Putyin tanácsadói köre az ukrán kérdésben egyre inkább egy szűk, az intenzívebb katonai beavatkozást támogató, főként titkosszolgálati hátterű csoportra szűkült le. A gazdasági érdekeiket sértve érző, ezért a békét szorgalmazó korábbi Putyin szimpatizáns oligarchák egyre inkább marginalizálódnak. Mivel az orosz elnök népszerűsége továbbra is magas, ezért nincsen szüksége rájuk. 

Egyre világosabb, hogy napjainkra a szovjet állambiztonságban gyökerező hivatalnokok – orosz kifejezéssel sziloviki - fújják a passzátszelet a Kreml-ben. Putyin bennük találta meg természetes hatalmi bázisát és ők a garanciái hatalmának fenntartására, különösen ahogy a gazdasági helyzet rosszabbodik. Putyin belső körét mára kizárólag szilovikik alkotják: a Nemzetbiztonsági Tanács feje, Nyikolaj Patrusev, a belső elhárítás (FSzB) vezetője, Alekszander Bortnyikov, a külső hírszerzés (SzVR) feje, Mihail Fradkov és a védelmi miniszter, Szergej Sojgu. Putyinhoz hasonlóan Patrusev és Bortnyikov is a leningrádi KGB-től jöttek. 

A spirituális beágyazódás

Ezek az emberek koherens világképpel rendelkeznek, amely konspiratív és mélyen Nyugat-ellenes. Ezt mára körüllengi az ortodox egyház ’Harmadik Róma’ mítosza. A Kreml és egyre több orosz szerint is a kelet-ukrajnai harcok részét képezik egy Ortodox Szent Háborúnak, amely legitim és védekező jellegű az Egyesült Államok agressziójával szemben. Tökéletes időzítéssel tartott beszédet tartott múlt héten az Orosz Ortodox Egyház feje, Kirill Pátriárka a Duma képviselőinek, amelyben óvta őket a Nyugat „veszélyes pszeudo-értékeitől”.  
Szintén óriási befolyással bír a Kreml héjáira Alekszander Dugin filozófus, Oroszország Eurázsia mozgalmának szellemi atyja. Ő már régóta szorgalmazza a háborút Ukrajnával, amely „megóvná Oroszország erkölcsi tekintélyét.”

Putyin közelgő budapesti látogatása

A Nyugat-Kelet szembenállás, az ideológiai és katonai frontok tehát élesednek. Az Európai Unióval gyakran szembemenő, az Egyesült Államokkal pedig kifejezetten feszült viszonyban lévő Magyarországra Putyin az ukrán válság kirobbanása óta különösen fontos partnerként tekint. Ezeknek a fényében semmi kétség, hogy Putyin február 17-i budapesti látogatása sikeres PR-esemény lesz - legalábbis Oroszország számára. 

A magyar miniszterelnök remélhetően nem ismétli meg Putyin oldalán azt, amit tavaly novemberben Dél-Koreában hangsúlyozott: "Mi hiszünk abban, hogy minden nemzetnek joga van egységben, egy állam keretein belül élnie." Ez ugyanis megidézné az egykori szerb nemzetvezető, Szlobodán Milosevics szellemét. A Kárpát-medencében ezt a démont nem szabad újraéleszteni. Az már amúgy is Ukrajnában kísért.

Káncz Csaba jegyzete