Az OECD munkanélküliségi rátája stabilan 4,8 százalék volt 2023 decemberében, és az egész tavalyi évben 5,0 százalék alatt maradt, jelentette a nemetközi szervezet csütörtökön. Decemberben 21 OECD-országban nem változott ez a mérőszám, 7 országban emelkedett, 5 országban csökkent. A munkanélküliségi ráta több mint 3,5 százalékponttal volt magasabb a 2001 óta mért legalacsonyabb érték fölött Luxemburgban és Spanyolországban.
2023-ban harmadik egymást követő évben tovább csökkent a munkanélküliek száma az OECD-ben, és elérte a 33,2 milliót, ami a legalacsonyabb éves szint a statisztika 2001-es indítása óta. Izraelben, Lettországban, Lengyelországban és Szlovéniában a munkanélküliek száma éves rekordszintet ért el decemberben.
2023 decemberében az OECD által regisztrált női és férfi munkanélküliségi rátája nagyjából stabil, 5,0 százalék, illetve 4,7 százalék volt. Ugyanez vonatkozik a fiatalabb munkavállalókra (15-24 évesek) és a 25 év felettiekre. A fiatalok munkanélküliségi rátája Ausztriában, Csehországban, Izlandon és Svédországban nőtt a legnagyobb mértékben. 10 OECD-országban 20 százalékhoz közeli vagy azt meghaladó ifjúsági munkanélküliségi rátát regisztráltak.
Az Európai Unióban és az euró-övezetben a munkanélküliségi ráta rekord alacsony szinten, 5,9 százalékon, illetve 6,4 százalékon maradt. Decemberben az összes euróövezeti OECD-országban e mutató stabil volt vagy enyhén csökkent, kivéve Ausztriát, ahol jelentősen nőtt.
Az európai OECD-országokon kívül a munkanélküliségi ráta 2023 decemberében stabilnak bizonyult vagy emelkedett. A legnagyobb emelkedést Kolumbiában és Koreában regisztrálták.
2024 januárjában a munkanélküliségi ráta az Egyesült Államokban immár harmadik egymást követő hónapban stabilan 3,7 százalékon maradt, míg Kanadában 2022 decembere óta először csökkent, 5,7 százalékra.
Az izraeli gazdaság külföldiekkel helyettesítené a palesztinokat
A The Jerusalem Post értesülése szerint, a háború októberi kezdete óta 214 951 izraeli nyújtott be munkanélküli segély iránti kérelmet, és 145 297 regisztrált munkanélküli helyezkedett el – az izraeli Országos Biztosító Intézet adatai alapján.
Izrael és India tavaly írt alá megállapodást arról, hogy több mint 40 ezer indiai dolgozhasson a zsidó államban az ápolási és építőipari szektorban – számol be róla a The Times of Israel.
Januárban egy izraeli gazdasági napilap azt közölte, hogy az ország mintegy 70 ezer külföldi munkavállalót tervez behozni Kínából, Indiából és más országokból, hogy fellendítse építőiparát, amely tavaly október 7-e óta, a Hamász gyilkos támadása után szinte teljesen leállt. A terrortámadást követően a palesztin munkások egyik napról a másikra eltűntek Izraelből, mivel az ország azonnali tilalmat rendelt el a gázai munkásokkal szemben, és korlátozta a legtöbb ciszjordániai munkavállaló bejutását is. Ráadásul több mint 10 ezer külföldi, elsősorban thaiföldi munkavállaló menekült el a támadások után, ami nem kímélte az ő közösségeiket sem. A mészárlásban 39 thaiföldi munkás halt meg, 32-t pedig túszként hurcoltak Gázába.
A munkaerőpiacra jelentős hatással volt hogy több mint 350 ezer izraelit hívtak be tartalékos szolgálatra, így még több munkahely maradt betöltetlen.
Míg a ciszjordániai zsidó telepeken foglalkoztatott palesztin munkások januárban visszatérhettek dolgozni, azokat, akik október 7-e előtt a zöld vonalon belül dolgoztak, még nem engedték vissza – írja a lap.
Először nem is gondolták problámásnak 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
