A kereskedelmi hiány 1,6 ezer milliárd jen (12,3 milliárd euró) volt, ezzel sorozatban a hetedik hónapban zárt deficittel a hagyományosan exportorientált ország kereskedelmi mérlege. A vártnál rosszabb eredmény oka, hogy az olajtermékek és a földgáz behozatala folyó áron 33,7, illetve 11,4 százalékkal nőtt éves szinten, nagyrészt a jen gyengülése miatt.
Abe Sindzo miniszterelnök kormányának december 26-i hivatalba lépése óta a japán fizetőeszköz értéke több mint 10 százalékkal esett az amerikai dollárral szemben, miután a kabinet a defláció letörését és a jen gyengítését nevezte meg fő gazdaságpolitikai céljaként. Ugyanakkor elemzők a januári adatok alapján arra mutattak rá, hogy az ország exportőreinek támogatására irányuló jengyengítésnek egyelőre csak a negatív, az importárakat felhajtó hatása érvényesül.
Az elemzők pesszimisták
Közgazdászok szerint rövid távon nem várható változás annak fényében, hogy az ország importjának 77 százalékát külföldi valutában bonyolítják, az energiabehozatal költségei pedig tartósan magasak maradnak, miután Japán atomreaktorainak 96 százaléka a mai napig nem termel áramot a 2011-es fukusimai baleset óta.
Az NHK japán televíziónak nyilatkozó szakértők szerint legalább hat hónapba telik majd, mire a jen értékvesztése megmutatkozik az ország exportteljesítményén, s még így is valószínűtlen, hogy az idén kereskedelmi aktívumot regisztráljon Japán. Az import értéke januárban éves összevetésben 7,3 százalékkal emelkedett, míg az export 6,4 százalékkal bővült. A tetemes deficithez az is hozzájárult, hogy Japán legfőbb kereskedelmi partnerével, Kínával szemben is rekordmértékű, 654,6 milliárd jenes passzívumot regisztrált, a két ország közti politikai feszültségek mellett a telekommunikációs eszközök behozatalának megugrása miatt.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
