Rettegés a recessziótól: hol tart Európa?

A legutóbbi EU-csúcson bemutatott háttértanulmány szerint a 2008-as válság jelentős mértékben rányomta bélyegét az európai unió növekedési ütemére. Az elmúlt 15 évben az unió átlagos gazdasági növekedése 1,8 százalékot ért el, az Egyesült Államokban ugyanezen az időtávon 2,5 százalékos növekedést regisztráltak. A legfrissebb uniós elemzés szerint a válság során bekövetkezett lassulás miatt az unió közel 2000 milliárd euró veszteséget könyvelhetett el magának 2001-2010 közötti időszakban. Természetesen ez a szám a jelenleg is tartó, az eurózónát érintő adósságválság miatt várhatóan növekedni fog.

Az idei év elején még a gazdasági növekedés bővülése jellemezte az EU-t, a bizalmi és adósságválság kialakulását és mélyülését követően azonban az idei év második félévében már érezhető lett a gazdasági növekedés lassulása. Az előrejelzések szerint az idei évben még 1,7 százalékos GDP bővülés lesz tapasztalható az unióban.

Az idei évi második negyedéves GDP-növekedési adatokból jól látható, hogy az EU északi és déli régiói között egyre nagyobb a szakadék. Növekedés tekintetében nem meglepő módon Görögország és Spanyolország teljesít a legrosszabbul, míg Európa északi részén Szlovákia, Lengyelország, Németország már kevésbé voltak képesek 3 százalékos növekedési ütemet produkálni. Magyarország a második negyedéves 1,5 százalékos GDP bővüléssel a középmezőnyben foglalt helyet.

A prognózisok szerint azonban a korábban jól teljesítő országok is lassulásba fordulhatnak át, ami Magyarország számára kifejezetten kedvezőtlen kilátásokat vetít előre, elsősorban a magyar export német felvevőpiacinak tekintetében. Azt is érdemes azonban megjegyezni, hogy a magyar gazdaság exportja Ázsia irányába jelentős mértékű bővülést mutat; ez a bővülés azonban a német piac visszaesését várhatóan nem lesz képes ellensúlyozni.

2011 és 2015 között várhatóan 1,3 százalék körül alakul majd az Unió növekedési üteme. A válság hatására csökken a növekedési potenciál, elsősorban a munkahelyek elvesztése és a limitált munkaórák száma miatt. A válságon kívül az öregedő társadalom miatt a munkaképes korúak aránya tovább fog csökkenni, amely a későbbi növekedési ütemre is kedvezőtlen hatást gyakorol majd.  A foglalkoztatottsági rés az EU és az USA között továbbra is fennáll: habár mindkét régióban csökkent a foglalkoztatottság és a munkával töltött órák száma, a csökkenés különösen jelentős az USA esetében.

Munkanélküliség: mindenki csak szolgáltatni akar

Az uniónak nem csak a lassú növekedés, de a munkanélküliség ellen is fel kell vennie a harcot. A becslések szerint jelenleg 23 millióan munkanélküliek az unió állampolgárai közül, a munkanélküliek aránya közel megegyezik az USA munkanélküliségi adataival. További aggodalomra ad okot, hogy magas a fiatal munkanélküliek aránya, a 25 év alattiaknak közel 20 százaléka állástalan. Fiatalkorú munkanélküliség tekintetében az unió jelentősen túlszárnyalja az amerikai adatokat.

Mindezek mellett kedvezőtlen hatást gyakorol a munkaerőpiacra, hogy 2009 óta nőtt a betöltetlen állások száma, miközben a munkanélküliség nagy mérteket öltött. Ez a rossz párosítás adódhat a képzett munkaerő és a mobilitás hiányából is.

Az uniós munkaerőállomány elsősorban a szolgáltatási szektorban koncentrálódik, 1995 óta az iparban és a mezőgazdaságban 5 milliós munkahely csökkenést regisztráltak, a mezőgazdaság esetében a csökkenés folyamatosnak tekinthető, míg az ipar területén 2008 és 2010 között 4,6 millió munkahely szűnt meg.

Az utóbbi 15 évben jelentős eltolódás figyelhető meg a szolgáltatási szektor irányába. Új munkahelyek elsősorban a szolgáltatás szektorában jönnek létre, míg az 1990-es évek közepétől közel 10 millió munkahely szűnt meg az első és másodlagos szektorban.

A szolgáltatási szektorban 1995 és 2010 között közel minden országban átlagos volt a foglalkoztatottság bővülése, kivéve Spanyolországot, Görögországot, Írországot. A mezőgazdaságban lévő munkahelyek számának leépítése a legnagyobb arányban a Közép-Kelet-Európai szektort érintette.

A mezőgazdasági szektorban dolgozók arányának alakulása 1995-2010 között
Forrás: European Commission

Adósság-gondok

Aggodalomra ad okot többek között a háztartások jövedelemarányos eladósodottsága is, amely az unió országai között változatos képet mutat. Magyarország esetében ez az arány közel 50 százalékos. A háztartások adósságállománya a válság előtt minden országban megnövekedett a hitelezési boomnak köszönhetően. A GDP-arányos bruttó adósság a válság következtében 60 százalékról 80 százalékra növekedett. A várakozások szerint az arány továbbra is növekedni fog, elsősorban a hitelfelvételi költségek növekedése és a gazdasági növekedés lassulása következtében.

Az unió beruházási rátája és a háztartások megtakarítási rátája is a lassuló növekedési ütem felé mutat. A befektetőket elsősorban a kivárás jellemzi, a háztartások megtakarítási rátája pedig óvatosságot vetít előre, amely a kereslet csökkenését, a fogyasztás visszafogását jelenti. Mindezek mellett a háztartások és a vállalkozások számára is nehezebbé vált az újabb hitelek felvétele.

Az unió makrogazdasági környezete nem fest kedvező képet a jövőre nézve, mindezen tények mellett az döntéshozókat a gyors megoldások és döntéshozatal helyett az egy helyben topogás jellemzi. Görögország problémájára hónapok óta nem találnak megoldást, pedig már a többi eurózónás tagállamara és közvetve az egész világgazdaságra is kihat. Az eddig fennálló problémák mellé nagy lendülettel csapódott az olasz gazdaság megrogyása is. Az elhúzódó válság és a cselekvőképtelenség hatására az unió összes országában érezhető lesz a növekedési potenciál jelentős csökkenése, a politikai tényezőkön kívül a népesség öregedése hosszú távon sem kedvez a kilátásoknak. A válság várhatóan tovább húzódik, komoly növekedésre egyáltalán nem lehet számítani.