A múlt hónapban az új munkáspárti kormány jelentést terjesztett elő, amely bemutatja, milyen drasztikusan változott Ausztrália környezeti állapota az elmúlt években.  Az anyag leszögezi, hogy a természet a kontinensnyi országban rossz és egyre romló állapotban van.  A jelentés ennek számos okát sorolja fel: klímaváltozás, bányászat, környezetszennyezés, betelepített állatfajok és az élőhelyek elvesztése.

1990 óta több mint 61 ezer négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki. Ez Ausztrália területének mindössze 0,8 százaléka – egyben hazánk területének kétharmada.

Az előző kormány visszatartotta a jelentést

Tanya Plibersek, Ausztrália környezetvédelmi minisztere a jelentés ismertetésekor nem kímélte az előző kormányt. Tavaly december óta ugyanis megvolt a jelentés, de azt eltitkolták a májusi választások előtt.

Ha elolvassuk a tudományos jelentést, mindjárt érthetőbbé válik a titkolózás. Valójában a jelentés következtetése megdöbbentő: a kontinensen minden ökoszisztéma nyomás alá került. 19 ilyen rendszeren már az összeomlás jelei mutatkoztak, vagy közel állnak az összeomláshoz.

Ausztráliában ma már több betelepített növényfaj található, mint őshonos, és a veszélyeztetettként nyilvántartott fajok száma 8 százalékkal nőtt 2016 óta. Számos faj a kihalás szélén áll. Ausztrália már eddig is több emlősfajt veszített el, mint bármely más kontinens.

A szélsőséges időjárási események fokozódnak

A jelentés néhány különösen feltűnő eseményt is dokumentál: például a Nagy-korallzátonyon a tengerben 2016-ban, 2017-ben és 2020-ban fellépő hőhullámok nagyszabású korallfehéredést okoztak. Amikor a tenger hőmérséklete emelkedik, a korallok algákat bocsátanak ki, amelyek szimbiózisban élnek velük. A korallok ezután kifehérednek, és hosszabb távon elpusztulhatnak.

Ez év márciusában – tehát a jelentés elkészülte után – ismét korallfehéredést jelentettek a Nagy-korallzátonyon. A fiatal korallok is szenvednek attól, hogy megnő az óceánok savassága.

2018-ban egy hőhullám 23 ezer repülő kutyát pusztított el, a 2019 - 2020-as pusztító bozóttüzek pedig mintegy hárommilliárd állatot öltek meg. Eközben a Murray-Darling-medence, Ausztrália legnagyobb folyórendszere 2019-ben a valaha volt legalacsonyabb vízszintjét érte el. A rendkívüli szárazság miatt akkoriban mintegy egymillió hal pusztult el.

Ausztrália természeti környezete stresszelt állapotban

A „The Conversation” nevű tudományos folyóiratban megjelent társcikkben a jelentés szerzői azt írják, hogy a szélsőséges időjárási események intenzitása és gyakorisága drámaian megnőtt az elmúlt öt évben. Az olyan extrém események, mint az árvizek, aszályok, erdőtüzek, viharok és hőhullámok Ausztrália minden részét sújtották. "A szezonális tűzesetek egyre hosszabbak" - írják a kutatók. Új-Dél-Wales államban például már csaknem nyolc hónapossá bővült a bozóttüzek szezonja.

A klímaváltozás következményei már nyilvánvalóak

A jelentés vezető szerzője, Emma Johnston, a Sydney-i Egyetem oktatója kijelentette az ABC közszolgálati rádiónak, hogy a legnagyobb különbség a legutóbbi jelentés és az előző, 2016-os jelentés között az, hogy megmutatja, mekkora mértékben károsítja most a környezetet a klímaváltozás. "A korábbi jelentésekben főként az éghajlat jövő idejű hatásairól beszéltünk" - mondta -, most pedig már dokumentálják az éghajlatváltozás messzemenő hatásait.

Plibersek környezetvédelmi miniszter az anyag bemutatásakor egy olyan, válságban lévő környezetről beszélt, amely egy évtizednyi tétlenség és tudatos tudatlanság eredménye. Ez persze egy szándékos beszólás volt a konzervatív liberálisok felé, akik tíz évig voltak kormányon, egészen idén májusig. "Egy elvesztett évtized, egy évtizednyi regresszió után nem vesztegethetünk el egy napot sem" - mondta Plibersek.

Anthony Albanese miniszterelnök munkáspárti kormánya 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 43 százalékkal akarja csökkenteni a kibocsátást.  Ez komoly növekedés az előző kormány céljához képest, de sok szakértő ezt továbbra is elégtelennek tartja.

Mi lesz a széntüzelésű erőművekkel?

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem minden ígérete ellenére a Munkáspárt egy döntő lépést nem hajlandó megtenni: mégpedig idő előtt leállítani a széntüzelésű erőműveket. Plibersek ezt ismét aláhúzta a környezetvédelmi jelentés bemutatásakor.

Ennek okai nyilvánvalóak: Ausztrália áramfogyasztásának háromnegyedét ugyanis szénnel állítja elő. A szénipar és szakszervezetei hatalmas befolyással bírnak: egy munkáspárti miniszterelnök által irányított Queensland tagállamban például több, újonnan engedélyezett szénbánya található.  Ez ügyben most komoly belharc indult a munkáspártban.

A klímavédelem mellett a központi munkáspárti kormány az állatok és növények élőhelyeinek megőrzése érdekében is szeretne tenni valamit: Ausztrália szárazföldi területének és vízfelületeinek 30-30 százalékát védelem alá akarja vonni 2030-ig.

A jelentés az emberiséget fenyegető veszélyről beszél

A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a környezetromlás veszélyt jelent az emberiségre. Ez hosszú távú és súlyos következményekkel járó társadalmi összeomláshoz vezethet – hangsúlyozzák a szerzők. 

Bár a kormányjelentés különösen drámaian írja le a helyzetet, nem ez az első tudományosan megalapozott figyelmeztetés: 2017-ben a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem tanulmánya azt jósolta, hogy Melbourne-nek és Sydney-nek 2040-re alkalmazkodnia kell az akár 50 fokos nyári napokhoz – még akkor is, ha betartják a párizsi klímaegyezményt.

Két évvel korábban a CSIRO nevű ausztrál kutatási ügynökség és a nemzeti meteorológiai ügynökség hasonló horror forgatókönyvet rajzolt fel: az éghajlatváltozás sokkal erősebben érinti Ausztráliát, mint a világ többi részét, írták a tudósok. Extrém hőséget jósoltak a belső, félsivatagos területen, halott korallmezőket a Nagy-korallzátonyon és elárasztott a tengerparti nagyvárosokat.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)