2019. május 26-án készített kép Liviu Dragneáról, a román parlamenti alsóház és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökéről az európai parlamenti választásokon szavazók kikérdezésén alapuló közvélemény-kutatások első eredményeinek megismerése után tartott bukaresti sajtóértekezletén. A román legfelsőbb bíróság május 27-én korrupció miatt jogerősen három év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Dragneát. MTI/EPA/Robert Ghement

A vasárnapi EP választáson Romániában a fő kormányzópárt, a poszt-szekus Szociáldemokrata Párt (PSD) az utóbbi években megszokott 37-42 százalék körüli eredményeiről 23 százalékra zuhant és csak második lett (sőt majdnem harmadik), a koalíciós társa, az ALDE pedig egyszerűen kiesett az EP-ből, 4,2 százalékos eredménnyel. A PSD helyi kiskirályai már hétfőn elkezdték szidni a párt mindenható atyját, Románia legerősebb emberét, a velejéig korrupt Liviu Dragneát, annak lemondását követelve. Hirtelen "felfedezték", hogy ő egy felelőtlen diktátor volt, aki csak saját maga megmentésén dolgozott, miközben amatőr bábkormányt tartott fenn egy félanalfabéta miniszterelnök-asszony vezetésével.

Előrehozott választás felé

A román ’igazságszolgáltatás’ rögtön megérezte az új idők új szeleit és hétfő délben a legelsőbb bíróság végre ítéletet hirdetett a Dragneát első fokon 3,5 éves letöltendő börtönbüntetésre elítélő per folyamodványában, helybenhagyva a döntést. Az ellenzék és az elnök most a kormány lemondását kérik és előrehozott választásokat követelnek, miközben a PSD-ben pánik üzemmód uralkodik – valóban, az sem biztos, hogy kihúzhatják a másfél év múlva esedékes parlamenti választásokig.

A német Spiegel értékelése szerint megkérdőjeleződött a miniszterelnök politikai jövője, Viorica Dăncilă amúgy is Dragnea marionett-bábjának számít. A befolyásos hetilap szerint lehet, hogy előrehozott választás következik, az irányítást szakértői kabinet veheti át. A bukott pártvezér már jó ideje a korrupció, az urambátyám-rendszer, a hivatali hatalommal való visszaélés jelképe. Vizsgálat folyik ellene, mert lehet, hogy már helyi politikusként is disznóságokat követett el. De még most is gyorsan kiszabadulhat, ha az Alkotmánybíróság eljárásjogi okok miatt a jövő héten a per újratárgyalását rendeli el.

A PSD a maga részéről mindenesetre most megpróbál előre menekülni és végrehajtó bizottságának szerda hajnalban véget ért ülésén több személyi döntést is hoztak, a párt vezetőségébe visszatértek azok, akiket korábban Dragnea állított félre. Visszatért a párt alelnöki tisztségébe és a bukaresti szervezet élére a PSD legnépszerűbb politikusának számító Gabriela Firea bukaresti főpolgármester, és ügyvezető elnöki megbízást kapott Paul Stanescu volt PSD-alelnök és miniszterelnök-helyettes.

Sötét játszmák az erdélyi magyaroknál

Az erdélyi magyarok az országos átlagnál kisebb arányban vettek részt a választáson, és elsősorban a nagyvárosokban sok magyar szavazott román pártokra. Ezt az erdélyi magyar politikai vezetők azért tartják veszélyesnek, mert véleményük szerint elképzelhető, hogy előrehozott választások lesznek Romániában, és veszélybe kerülhet a magyar képviselet a bukaresti parlamentben.

Meglepő módon szavazatok tízezrei érkeztek at EP választáson a romániai magyar pártra olyan megyékből, ahol egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevesen élnek magyarok. Hogy csoda történt, vagy csak egyszerűen szavazatot „vásárolt” az RMDSZ a régi szövetségesétől, a szociáldemokratáktól, az alighanem sosem fog kiderülni.

Káncz Csaba

Stefano Bottoni történész, a romániai magyar kisebbség szakértője tegnap a közösségi médiában arról értekezett ennek kapcsán, hogy „ez így körülbelül úgy festene, hogy több ezer román nemzetiségű szavazóbiztos kiállításával az RMDSz kb. 30-40 ezer "idegen" szavazattal turbózta fel magát, pont annyivel, amennyi az 5 százalékhoz kellett. Azt nyugodtan kizárhatjuk, hogy ezt a budapesti infrastruktúra és/vagy politikai támogatás nélkül tehették meg. Azaz: szintet lépett az intézményesített választási korrupció. Kellett pár tízezer szavazat, megvásárolták a PSD-től.”

Az RMDSZ mellett az elmúlt hetekben egyébként közel 100 milliárd forint közpénzt is felvonultatva kampányolt az Orbán-kormány is. A hazai kormánypárt és a Dragnea-féle politikai csoportok közötti, balkáni bűzzel átitatott szálakról ezeken a hasábokon már januárban értekeztünk.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)