Tizenöt évvel ezelőtt, a Müncheni Biztonságpolitikai Fórumon valami végleg megváltozott Oroszország és a Nyugat viszonyrendszerében. A hangulat megdermedt, amikor Putyin elnök váratlan élességgel elítélte az Egyesült Államokat, keményen kritizálta a NATO kibővítését és felszólított egy új európai biztonságpolitikai rend létrehozására.
Ma már tudjuk, hogy ez egy geopolitikai kiáltvány volt a Kreml részéről, és előhírnöke az eljövendő konfrontációnak. Alig pár hónappal a beszéd után Moszkva lebénította Észtország üzleti és kormányzati életét egy masszív kiber-támadással.
A holnap kezdődő Müncheni Biztonságpolitikai Fórumon már egyetlen orosz hivatalnok sem vesz részt – de ez már aligha lep meg bárkit is.
Újabb európai felfordulás felé?
Valóban, kontinensünk a második világháború utáni legnagyobb katonai támadás küszöbére érkezett. Érdemes felsorolni azon európai országokat, amelyek vezetőit Joe Biden elnök pénteken értesítette – a titkosszolgálata szerint – küszöbönálló orosz támadásról: Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Románia. Ezek a vezetők a Fehér Háznak ígéretet tettek egy széleskörű és súlyos szankciós csomag bevezetésére, ha a Kreml a katonai eszkaláció mellett döntene.
Ezek a gazdasági szankciók bénító hatásúak lesznek. De nemcsak Putyin és köre, hanem a teljes orosz népesség számára is. Az EU végtére is Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, mintegy 350 milliárd dolláros kereskedelmi forgalommal, amely a teljes orosz kereskedelem harmada.
Nem mintha az ukrán gazdaság súlyos veszteségek nélkül megúszná. Zelenszkij elnök szerint a háborús pánik miatt már eddig is 12,6 milliárd dollárt vontak ki az országból. Az elnök szerint a Kreml célja, hogy politikai és társadalmi elégedetlenséget szítson, amely destabilizálja az országot és rezsimváltáshoz vezet Kijevben.
Szintén pénteken a dél-romániai „Mihail Kogalniceanu Légitámaszponton” Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára további katonai erősítéseket ígért Kelet-Európa számára. Ez már a NATO jövő heti védelmi miniszteri tanácskozásán napirendre kerül. Franciaország már felajánlotta, hogy Romániában vezetné a NATO harccsoportját („battlegroup”).
Katonai mozgások
Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a NATO is több, nagyszabású hadgyakorlatot tart a napokban. Február 20-án kezdődik a Földközi-tengeren a „Dynamic Manta 22” fedőnevű tengeralattjáró-elhárító gyakorlat, amelyet két nappal később Norvégiában a „Dynamic Guard” követ. Mindkettő folyománya lesz aztán a „Cold Response”, amely Norvégiában az 1980-as évek óta nem látott nagyságú hadgyakorlat lesz, 28 ország 35 ezer katonájának részvételével.
Az ukrán vezérkar véleménye szerint, noha az orosz hadsereg még nincsen abban az állapotban, hogy teljeskörűen lerohanja Ukrajnát, de egyes hadtestek már teljes harci készültségben és feltöltöttségben vannak. Az ukrán főtisztek számára különösen aggasztóak a krím-félszigeti fejlemények.Az elmúlt két hétben ide további 10 ezer katonát vezényelt Moszkva és egyes egységek már a legmagasabb szintű készültségben vannak.
Az elemzők az ukrán határ mentén tankönyvszerű példáját látják annak, ahogyan egy modern hadsereg az utolsó simításokat végzi el a támadás előtt. Ezek közé tartozik a tábori kórházak felállítása és olyan műszaki berendezések installálása, amelyek az ellenség kommunikációjának megzavarására alkalmasak.
Az amerikai kiberszakértők vizsgálata szerint az orosz titkosszolgálat által ellenőrzött hekker-csoportok az elmúlt hetekben számos ukrán szervezetet céloztak meg. A Microsoft szakértői tavaly október óta figyelik a „Gamaredon” nevű csoportot, amely érzékeny információkat akart megszerezni ukrán kormányzati, nem-kormányzati és katonai szervezetektől. A „Palo Alto Networks” nevű amerikai kiberbiztonsági vállalat is bejelentette, hogy a Gamaredon nyugat-európai kormányzati érdekeltségeket támadott Ukrajnában.
Szétmálló nemzetközi rend
Egy ukrajnai beavatkozás újabb szöget ütne be a nemzetközi jogon alapuló rend koporsójába. Először is látványosan bizonyítaná a nemzetközi garanciák haszontalanságát. Az 1994-es Budapesti Memorandum – amelyet Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok írt alá – biztonsági garanciákat adott Ukrajana, Belarusz és Kazahsztán területi integritása számára – cserébe azért, hogy felszámolják a nukleáris fegyverarzenáljukat.
De a nemzetközi intézmények hitele is tovább erodálódna. Washington a napokban összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ülését az orosz csapatösszevonások miatt – ez aztán sehova sem vezető tányércsapkodáshoz vezetett.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A mexikói elnök leszögezte: meg fogja védeni hazája szuverenitását, de közben párbeszédre törekszik az Egyesült Államokkal. 
