Ki kell terjeszteni a minősített többségi döntéshozatalt az Európai Unió Tanácsában - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a német szövetségi parlamentben (Bundestag).
Az egy hete hivatalba lépett kancellár kiemelte, hogy Németországnak az eddigi kormányok irányvonalát követve továbbra is hidakat kell építenie az EU-ban, az összetűzések, hangos viták helyett a tárgyalásra, egyeztetésre kell törekednie. A polgárok joggal várnak el cselekvőképességet az EU-tól, ezért a Lisszaboni Szerződés adta mozgásteret kihasználva ki kell terjeszteni a többségi döntéshozatalt - mondta. Ez erősíti, és nem gyengíti a szuverenitást - húzta alá Olaf Scholz.
Arról is szólt, hogy Németország elkötelezi magát a közösség alapját alkotó értékek, a szabadság, az emberi méltóság, a demokrácia és a jogállamiság mellett, és védelmükben világosan és egyértelműen kiáll az Európai Bizottság, mint a szerződések őre mellett
Németország bevándorlóország, ezért legfőbb ideje, hogy bevándorlási és integrációs társadalomként tekintsen magára – mondta ki a kancellár. A kormányának programját ismertető beszédének társadalompolitikai ügyekről szóló részében kiemelte, hogy meg kell könnyíteni a német állampolgárság megszerzéséhez vezető utat, mert így lehet megteremteni a teljes körű politikai részvétel és a jobb beilleszkedés lehetőségét.
Ezért főszabályként öt év tartózkodás után is meg lehet majd szerezni az állampolgárságot, és engedélyezik a többes állampolgárságot is
- ismertette a szociáldemokrata politikus. A menekültügyi rendszerről szólva aláhúzta: az ésszerűség által vezérelt migrációs politikát fogunk folytatni, amely támogatja a legális migrációt és csökkenti az irreguláris migrációt.
Ehhez hozzátartozik a menekültügyi eljárások gyors lefolytatása és a Németországban maradás lehetőségének biztosítása a jól beilleszkedett menekülteknek, de a maradásra nem jogosultak, különösen a bűnözők és a közveszélyes emberek következetes hazaszállítása, kitoloncolása is - mondta.
(MTI)
Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett szombat délután megkezdődtek a francia nagyvárosokban a megmozdulások. 
