Az ipari termelés 5,4 százalékkal nőtt tavaly az előző évi 3,5 százalék után - erősítette meg az előzetes adatokat szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly decemberben az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt el az egy évvel korábbitól a novemberi 3,6 százalékos növekedést követően. Munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 3,7 százalékkal csökkent decemberben a termelés éves összevetésben. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 3,8 százalékkal mérséklődött.
Hidegzuhany – így kommentálták a visszaesést az elemzők
A most publikált alapadatok egyébként megegyeznek a múlt csütörtökön közzétett első becsléssel. Akkor az elemzők értetlenül fogadták a számokat, hiszen a novemberi jelentős bővülés után mindenki további növekedést prognosztizált. Arról nem is beszélve, hogy a gyengülésen túl annak mértéke is igen kellemetlen volt: az ipar esetében legutoljára 2012 novemberében mértek ennél rosszabb teljesítményt. Az első becslés után kiderült, hogy a rendkívüli mértékű negatív meglepetést egyértelműen az autóipar okozta, ahol a termelés jelentős visszaesését regisztrálta a KSH. A többi meghatározó szektor nem tudta ellensúlyozni az autóipar leállását. Volt persze olyan elemző, aki azon az állásponton volt, hogy a magyar ipar tavalyi éve így is kimagasló, főleg a nyugat-európai országok gyengélkedésének tükrében.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy vélekedett: "Az ipar egész negyedik negyedéves teljesítménye egyre inkább azt jelzi, hogy a fejlett piacokon látott kedvezőtlen ipari fordulat ténylegesen elérte Magyarországot, vagyis egyre kevésbé lehet arra számítani, hogy a gyengélkedés csupán átmeneti jelenség. A rendelésállomány jelentős csökkenése is erre enged következtetni.” Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel az adat kapcsán a figyelmet, hogy a német ipari rendelésállomány szintén csütörtökön közölt és várakozásokat meghaladó, 8,7 százalékos decemberi visszaesése mindenképpen figyelmeztető jel lehet. Kevésbé volt borúlátó Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki ugyan "hidegzuhanynak" minősítette az ipari termelés tavaly decemberi visszaesését, de úgy látta, a következő hónapokban újra felfuthat a termelés.
A negyedik negyedéves GDP-t is visszahúzhatja
Pénteken közli a KSH a bruttó hazai termék tavalyi negyedik negyedéves (és egész éves) alakulását. Az ipari termelés, amely az utóbbi időben az egyik motorja volt a növekedésnek, most aligha fog segíteni. Az elemzők úgy látják, hogy az ipar botladozása miatt markánsan lassulhatott a negyedik negyedévben a GDP-növekedés üteme. Erre vonatkozólag Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője adott konkrét becslést, ő úgy vélte, hogy az ipar érdemben visszahúzta a GDP növekedését, ami szerinte is 4 százalék közelébe lassulhatott az előző negyedévi 5 százalékról.
A járműipar a főbűnös
A KSH által szerdán közzétett részletes adatok szerint egyértelműen a járműipar fogta vissza decemberben a bővülést, noha éves szinten így is nagyon jól teljesített a szektor. A teljes magyar ipar 2019-ben 34 500 milliárd forint értékben állított elő termékeket az egy évvel korábbi 32 000 milliárd után. A már említett járműipar ebből 2018-ban 8547 milliárddal részesült, ez tavaly már 9541 milliárdot tett ki. Decemberben viszont a 2018-as 633 milliárd után tavaly év végén csak 591 milliárdot termelt a járműipar.
A járműipartól talán nem függetlenül a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása is visszaesett tavaly decemberben az egy évvel korábbiakhoz képest. A nagynak számító iparágak közül az élelmiszeripar kis mértékben tudott az év végén bővülni, míg a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása stagnált.
A részletes adatok a szektoriális bontáson túl megyékre lebontva is ismertek (igaz, olyan táblát nem tesz közzé a KSH, amelynél az egyes szektorokat látnánk megyei bontásba). Ezek alapján megnéztük, hogy a járműipar fellegvárainak számító megyék, hogy teljesítettek, amely sejteni engedi, hogy az ott működő autógyártók milyen teljesítményt nyújtottak.
Győr-Moson-Sopron megyében, ahol az Audi-gyár is termel, az egy évvel korábbi 288 milliárdhoz képest tavaly decemberben 256 milliárd forintot állítottak elő az ipari cégek. Vélhetőleg ebben a visszaesésben szerepet játszott az ott üzemelő autógyár. Nem mutatott az év végén visszaesést Komárom-Esztergom megye, ahol a Suzuki gyára van, a 2018-as 189 milliárdhoz képest 190 milliárdot termeltek a megyében. Ez persze nem feltétlen jelenti azt, hogy a japán tulajdonú vállalat teljesítménye sem esett vissza, de ha így is történt, más ottani vállalatok ezt ellensúlyozni tudták. Százalékosan a Győr-Moson-Sopron megyeihez hasonló volt a visszaesés Bács-Kiskunban is, sejtésünk szerint ebben a Mercedes-gyár is ludas lehet. A megye ipari termelése 2019 decemberében 178 milliárd forintot ért el, míg egy évvel korábban 184,5 milliárdot termeltek.
Merre tovább?
Az biztos, hogy a járműgyártás komoly kihívások elé néz, ezt nem mi állítjuk, hanem a szektor óriásainak vezetői hangoztatják lépten-nyomon. Rövidtávon az Európában folyamatosan szigorodó környezetvédelmi előírások mellett az elektromos hajtásra történő átállás is kihívást jelent a gyártóknak. Messzebbre előre tekintve pedig az lehet vízválasztó, hogy a Tesla által diktált tempót mely cégek tudják majd felvenni. Az amerikai úttörő ugyanis nem csak azért unikális, mert elektromos autókat gyárt, hanem az autógyártás kapcsán a felfogásuk is teljesen új. Sokan ugyanis a Teslát sokkal inkább tartják technológiai vállalatnak, mint autógyártónak. Ezt azzal indokolják, hogy a járműveikbe már eleve számos olyan eszközt és funkciót telepítenek, amelyeket jelenleg még nem, vagy csak korlátozottan használ a jármű. Ezek viszont biztosítják azt, hogy a jövőben a technológiai fejlesztések révén egy szoftverfrissítéssel "új járművet" adjanak a Tesla tulajdonosoknak, míg erre jelenleg egyetlen más konkurensük sem képest.
Miután Magyarországon a szektor "old school" képviselői vannak jelen, nagyon nagy kérdés, hogy ők milyen tempóban tudnak alkalmazkodni a kihívásokhoz, és hogyan tudják adaptálni az új fejlesztéseket. Ugyan a magyar kormány a maga korlátozott eszközeivel igyekszik az itt működő vállalatoknak segítséget nyújtani, például a Zalaegerszeg mellett épült tesztpályával, ám összességében inkább csak drukkolhat az itt működő német vállalatoknak, érdemi hatással aligha lehet a piaci fejleményekre.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a német autóipari óriások számára az elmúlt évek bővülését az évről-évre növekvő kínai piac biztosította. A növekedés viszont már a tavalyi évben megtorpant, idén pedig a koronavírus miatt biztosan további visszaesésre kell számítani, ami valószínűleg a magyar üzemekre is vissza fog hatni.
Csökkentik a személyi kifizetéseket, lefelezik a vezetőséget, irodákat zárnak be. 
