Az utóbbi évek gazdaságpolitikájának sikere, hogy az államháztartás hiányát sikerült a maastrichti limit alá szorítani, tavaly a GDP két százalékára csökkenteni. Ez több tényezőnek köszönhető: a kormány visszavágta az oktatási és az egészségügyi kiadásokat, beindult a gazdasági növekedés, valamint a költségvetésen átfolyó uniós támogatások bősége is segített - írja a napi.hu.
Az eredményeket látva a kormány már hónapok óta várja, hogy a vezető hitelminősítők a bóvli helyett újra befektetési kategóriába tegyék át a magyar államkötvényeket. Legközelebb épp a Moody's léphet, a hitelminősítő péntek este frissíti véleményét.
Ennyi volt a szigorúság?
A kabinet előszeretettel hivatkozik arra, hogy az elért eredmények a kiszámítható, szigorú költségvetési politikának is köszönhetőek, amit szigorú szabályrendszer véd.
Épp ezért meglepő, hogy a napokban a kormány az államháztartási törvény olyan módosítására tett javaslatot, amely gyakorlatilag szabad kezet adna saját magának a költségvetési törvényen felüli költekezéshez.
A javaslatot ráadásul nem Varga Mihály, a büdzséért felelős nemzetgazdasági miniszter, hanem Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter vitte a kormány, majd a parlament elé. A javaslatot a jövő héten tárgyalják az Országgyűlésben, ám nagy vita nem várható, mivel a változtatás a kormány szerint technikai jellegű – írja a napi.hu.
Vargát egyszerűen megkerülhetik
Az államháztartási törvény alig egyoldalas módosítása - indoklással együtt három oldal - lehetővé tenné, hogy a kormány év közben korlátlanul vállalhasson kötelezettséget kifizetésekre.
Az eddigi eljárás az volt, hogy amennyiben nem állt rendelkezésre a pénz a költségvetésben - mert nem terveztek vele, de még a tartalékokból sem volt mozgósítható a szükséges forrás -, módosították a költségvetési törvényt, amihez megvolt a biztos parlamenti többség.
A jelek szerint a kormány a jövőben nem ezt az utat járná, hanem egyetlen határozattal "legalizálná" a fedezet nélküli pénzköltést. A kormányhatározathoz formálisan kormányülés sem kell, hiszen azt a kormányfő - vagy annak helyettese - bármikor kiadhatja. A javaslat szerint az ilyen kötelezettségvállalásokról szóló határozattervezetet bármely miniszter a miniszterelnök elé terjesztheti, így akár simán meg is kerülhetik Varga Mihályt.
Jön a rendeleti költségvetés?
A módosítás szerint kifizetési kötelezettségvállalás után kell csak a nemzetgazdasági miniszternek a forrásról gondoskodnia - ám megköthető a kötelezettségvállalás mögött álló szerződés, függetlenül attól, hogy annak nincs meg a tényleges költségvetési fedezete. A javaslat szerint az NGM első emberének legkésőbb december 31-ig elő kell teremtenie a pénzt - ám ha ez nem sikerül, ettől függetlenül létezik a szerződés, vagyis azt ki kell fizetni - így az akár az éves folyó költségvetési hiányt is növelheti. A költségvetés joga elvileg a parlamenté, tehát a képviselők dönthetnek arról, hogy mire költik az adófizetők pénzét. Ez a jog a tervezett változtatás nyomán sérül.
A költségvetés csak egy papír
A napi.hu szerint ha változatlan formában „átmegy” a javaslat, a jövőben a kormány korlátlan mértékben vállalhat kötelezettségeket korlátozás nélkül, hisz ehhez nem kell már sem a nemzetgazdasági miniszter, sem a parlament beleegyezése.
Így egyedül a (mindenkori) miniszterelnök kezébe kerül a költségvetési előirányzatok és a kötelezettségvállalások kérdése. Ezzel megvalósulna költségvetési ügyekben a rendeleti kormányzás, hisz ezentúl bármilyen költségvetést fogad majd el a parlament, az a kormányt gyakorlatilag nem kötelezi semmire.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
