|
| Katonák járőröznek Brüsszel főterén 2015. november 21-én, miután a legmagasabb szintre emelték a terrorfenyegetettség szintjét a belga fővárosban. (Forrás: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert) |
Frédéric Van Leeuw kijelentette, nincs tudomása arról, hogy akár egy belga állampolgár is útnak indult volna idén Szíriába. Véleménye szerint a nagyobb veszélyt nem a kiutazók, hanem a visszatérők, az egykor a terrorszervezet kötelékében harcolók jelentik.
A főügyész arra is felhívta a figyelmet, hogy az Iszlám Állam az utóbbi időben nem arra szólítja fel szimpatizánsait, hogy utazzanak Szíriába, hanem arra ösztönzi őket, hogy lakóhelyükön kövessenek el terrorcselekményeket.
Még kellenek változások
Frédéric Van Leeuw úgy vélekedett, hogy a belga parlamentnek meg kellene fontolnia a fogva tartási idő 24 órán túli meghosszabbítását. Emellett könnyíteni kellene az éjszakai rendőrségi akciók, házkutatások és rajtaütések jogi szabályozásán is a terrorizmus elleni harc hatékonysága növelése érdekében.
A fenyegetéseket elemző belga testület (OCAM) júliusban közzétett adatai szerint 457 belga állampolgár csatlakozott Szíria, vagy Irak területén tevékenykedő terrorista csoportokhoz. A 2016 elején mért adatok szerint jelenleg 266 belga állampolgár harcol a két ország valamelyikében ilyen szervezetek kötelékében.
| A szolgálatok terrorista dossziéiban több száz embert tartanak nyilván. 2012-ben, az Iszlám Állam hivatalos megalakulásának évében 60 embert regisztráltak, 2014-ben 195-öt, 2015-ben 313-at, 2016-ban, július 1-ig pedig 175 új dossziét nyitottak a hatóságok. |
A kormány terrorszervezeteket hibáztat a Woro faluban történt támadásért, amely az ország egyik legvéresebb esete volt az elmúlt hónapokban. 
