A 6,25 százalékos alapkamat 0,25 százalékpontos csökkentéséről döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az indokokról Simor András jegybankelnök tartott sajtótájékoztatót.
Két javaslat volt a tanács előtt: az egyik tartásra, a másik csökkentésre vonatkozott, végül a kamatvágás kapott szűk többséget - ez alapján feltételezhető, hogy ismét a 4 külső tag szavazta le az elnököt és két alelnökét.
Infláció
Az infláció októberi lassulását elsősorban a maginfláción kívüli tételek, az üzemanyagárak mérséklődése és a szabályozott árak visszafogott alakulása magyarázza. A rövidtávú inflációs kilátások főként maginfláción kívüli kört érintő kedvező tényezők miatt javultak. A középtávú inflációs kilátásokat mérsékelheti a kockázati megítélés javulásának tartós fennmaradása, ellenkező irányba hathatnak a vállalati költségeket emelő kormányzati intézkedések.
A fogyasztóiár-indexet alapvetően az élelmiszerárak emelkedése, az adóemelések és más adminisztratív intézkedések tartják magasan. Az infláció idén és jövőre is jelentősen meghaladhatja a célt, azonban az árszintemelő sokkok kifutásával egyre inkább a gyenge belső kereslet dezinflációs hatása érvényesül. A 3 százalékos inflációs cél 2014-ben érhető el. A vállalatoknál jelentkező költségoldali inflációs nyomás mérséklése, illetve a foglalkoztatás bővülése érdekében kiemelt fontosságú, hogy a bérek és ezen belül a minimálbérek jövő évi emelkedése összhangban álljon a gazdaság termelékenységének változásával.
A Monetáris Tanács megítélése szerint idén a gazdaság kibocsátása csökken, a növekedés 2013-ban indulhat meg újra. A kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A Monetáris Tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után elérhetőnek tartja.
Növekedés
Nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaság továbbra is recesszióban van, a növekedés újraindulása csak jövőre, az exportpiacok élénkülésével várható. A külső és belső keresleti tényezők egyaránt gyenge növekedést vetítenek előre. A Monetáris Tanács megítélése szerint a kibocsátás tartósan elmarad potenciális szintjétől, a munkapiac pedig laza marad. A kedvezőtlen beruházási dinamika, valamint a tartósan magas munkanélküliség arra utal, hogy a gazdaság potenciális növekedése is érdemben elmarad a válság előtti ütemétől.
A kormány csomagjai emelhetik az inflációt
A kormány nemrég bejelentett intézkedéseinek számszerű értékelése a decemberi inflációs jelentéshez készülhet el.
A bejelentett intézkedések alátámasztották a kormány elköteleződését az alacsony költségvetési hiánypálya iránt. Az intézkedések várható makrogazdasági hatásait számottevő bizonytalanság övezi: a rövid távú reálgazdasági és inflációs kilátásokat várhatóan nem befolyásolják érdemben, középtávon azonban költségoldali inflációs nyomást okozhatnak, valamint a bankrendszer tőkevonzó képességének csökkentésén és a hitelezés visszafogásán keresztül a gazdaság növekedési potenciálját is mérsékelhetik.
Továbbra is fontosnak tartják az IMF-megállapodást
Az elmúlt hónapokban támogató pénzpiaci környezetben éltünk. Ez ellentmondásban van azonban azzal, hogy a külpiacoknál a fundamentumokban egyáltalán nem tapasztalható javulás - kérdés, hogy amikor ez kiegyenlítődik, a fundamentumok fognak javulni, vagy a piaci környezet romlik majd.
A nemzetközi szervezetekkel történő megállapodást övező kockázatok emelkedése és a magyar államadósság S&P általi leminősítése kedvezőtlen irányba hathat a kockázati megítélésünkre. A kockázati megítélés és a hozamok tartósan kedvező alakulása, így az államadósság fenntarthatósága, valamint a hitelezés támogatása és a befektetői környezet kiszámíthatósága szempontjából a Monetáris Tanács továbbra is fontosnak ítéli az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodást.
Kérdésre válaszolva egy IMF-közleményt idézve az elnök azt mondta: a Valutaalap állásfoglalása szerint nem időpont nincs a következő találkozóra, hanem formális tárgyalások nincsenek Magyarország és a nemzetközi szervezetek között. Személyes véleménye szerint a megállapodás valószínűsége az utóbbi időben csökkent.
Alacsonyabb kamatszint indokolt?
| Egy kérdésre válaszolva Simor András azt is elárulta: esze ágában sincs politikai karrierbe kezdeni jegybankelnöki megbízatásának lejárta után. |
A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. A gazdaságot érő költségsokkok ezért nem rontják a középtávú inflációs kilátásokat, lecsengésük után a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesül. A kedvező globális pénzügyi piaci környezet a kormányzat alacsony költségvetési hiány melletti erős elköteleződésével együtt a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti. A várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve alacsonyabb kamatszint indokolt. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak és a középtávú inflációs kilátások a 3 százalékos céllal összhangban alakulnak.
A következő kamatdöntő ülés az ünnepek miatt kicsit korábban, december 18-án kedden lesz.
A Nasdaq vitte a prímet New Yorkban, a Dow stagnált, az S&P 500 is pluszban fejezte be a napot. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
