Ahogy az várható volt, nem volt nagy meglepetés a kamatdöntő ülésen, egy 25 bázispontos csökkentésre és tartásra vonatkozó javaslat volt a tanács előtt, mely végül a vágás mellett döntött "szűk többséggel" - mondta el Simor András jegybankelnök a kamatmeghatározó ülést követő sajtótájékoztatóján. Az érdeklődés mégis hatalmas volt, hiszen Simor utoljára állt a nyilvánosság elé kamatdöntő ülés után, hogy a Monetáris Tanács elnökeként tájékoztassa a közvéleményt a tanács álláspontjáról.
Az újabb adók miatt drágulhat még az élet?
Ugyanaz derült ki, mint az előző ülések jegyzőkönyvéből, vélhetően a külsős tagok szavazták meg az újabb kamatvágást 4:3 arányban. Simor András ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy középtávon az inflációs pályában lehetnek bizonytalanságok, bár az év elején - többek között a kormányzati intézkedések hatására is - alaposan lelassult a pénzromlás üteme. Simor szerint a kormányzati intézkedések - így például az újabb adók - nagy terhet raknak a vállalati szektorra, nagy kérdés, hogy ezeket hogyan építik vagy éppen nem építik be az áraikba a termelő cégek. A még mindig lanyha belső kereslet dezinflációs hatása nem biztos, hogy mindezt ellentételezni tudja.
Lehet-e tovább lazítani?
Simor szerint a tavalyi utolsó negyedévben a gazdaság a várakozásoknál jobban visszaesett, ennek okai között vannak ugyan egyedi jelenségek is, de alapvetően a külső és belső tényezők eredője (nem fogható teljes egészében az eurózóna gyengélkedésére). A távozó jegybankelnök szerint a gazdasági növekedés beindításának a belső kereslet nem lesz a mankója idén sem, az csak nagyon enyhén emelkedhet az év második felében. Felhívta a figyelmet arra a ellentmondásra, hogy miközben a tőkepiacokon az optimizmus szinte töretlen, a tőzsdék egyre nagyobb magasságokban, addig az eurózóna továbbra is recesszióban.
Simor szerint a jegybanknak a kamatmeghatározásakor csak akkor van mozgástere további lazításra, vagyis kamatcsökkentésre, ha a középtávú infláció a cél közelében alakul (3%), illetve a most kedvező tőkepiaci helyzet fennmarad.
Eszközvásárlás: ez csak szemfényvesztés
Kérdésre válaszolva a távozó elnök kifejtette, nem hiszi, hogy a világ nagy jegybankjai (BoE, Fed, BoJ) által alkalmazott eszközvásárlási programok tartós megoldást jelentenének. A válság az eladósodottságból indult ki, amit most mindenki leépít, ilyenkor szükségszerűen esik vissza a fogyasztás és ezt megérzi a gazdaság is. Simor szerint "álszent dolog azt állítani, hogy miközben adósságot csökkentünk, fel lehet pörgetni a fogyasztást".
|
| Simor: nem lehet egyszerre spórolni és sokat fogyasztani |
Simor szerint a nagy jegybankok eszközvásárlási programjai nem tudtak jelentős mértékben hozzájárulni a gazdaság felpörgetéséhez sehol, szerinte azt is meg kell vizsgálni, hogy mekkora egy ország növekedési képessége, vagyis hogy az infláció gyorsulása nélkül milyen mértékben lenne képes nőni a gazdaság, ha lenne megfelelő kereslet. A szakember szerint a növekedési képesség a világ legtöbb részén most alacsony. Különösen igaz ez Magyarországra, ahol a jegybanki stáb mérése szerint a növekedési képesség 0-0,5% között van (ez régiós szinten is nagyon alacsony érték). Simor szerint ilyen helyzetben az MNB mozgástere meglehetősen szűk.
Semmit nem ér egyre csökkenő kamat?
| A távozó jegybankelnököt - nem túl elegánsan - tegnap még parlamenti vizsgálóbizottság elé citálták, ahol az - Index és az Origó tudósítása szerint - előre megírt elmarasztaló határozottal várták. Ennek szövegét végül módosították, az ÁSZ-jelentés után behívott Simor András nagyjából kivédte az ellene felhozott vádakat, a bizottság pedig végül abban sem értett egyet, hogy az MNB-re alkalmazni kell-e a hitelintézeti törvény az ÁSZ által idézett passzusait. A bizottság Jobbikos elnöke, a korábban maga is számvevő Nyikos László szerint a meghallgatásnak semmi értelme nem volt, az ÁSZ hibát akart találni és talált is. |
Simor burkoltan kritizálta a tanács eddigi kamatvágásait - eddig ezt nem tette, valószínűleg azért mondta el véleményét, mert ez volt az utolsó sajtótájékoztatója a tanács elnökeként. "Az MNB az elmúlt hat hónapban csökkentette a kamatot, de a hitelezésben semmilyen trendbeli változás nem történt azóta, nem mondom, hogy nem lesz, de eddig az alacsony kamatszint nem tudta beindítani a vállalti hitelezést, ami kulcsfontosságú a növekedés beindítása szempontjából" - mondta. Simor szerint a kereslettel van a gond, a kereskedelmi bankok kondíciói mellett a legtöbb hazai kkv egyszerűen nem tud hitelt felvenni, vagyis azt is mondhatnánk, számukra tök mindegy, hogy 3% vagy 8% az alapkamat. "Nem mondom, hogy a hitelkamat nem fontos, de most, ebben a helyzetben nem mérvadó" - Simor szerint más eszközökkel lehet felpörgetni a hitelezést.
"Öngólt rúgtak, akik megtámadtak minket"
Szánalmas procedúraként értékelte az utóbbi két hét eseményeit a távozó elnök, Simor szerint az ÁSZ-vizsgálat nyomán indult ügyészségi és rendőrségi vizsgálatok oda jutnak majd, ahova az eddigiek: "a kukába, mert oda valók". AZ MNB első embere nem is hajlandó a továbbiakban ezzel foglalkozni.
|
| Devizahitelek: 2008 előtt csak a jegybank jelezte, nagy lehet a baj |
Simor szintén kérdésre válaszolva a pozitív élményeit is kiemelte az elmúlt 6 évből. Nagy eredménynek tartja az árfolyamsáv 2008-as eltörlését, az IMF-EU-megállapodást, melyben az MNB-nek nagy szerepe volt 2010-ben, és azt is, hogy ennek nyomán sikerült elkerülni, hogy "Magyarország a válság áldozatává váljon". Simor hozzátette még, hogy szintén büszke rá, hogy "az összes alantas támadás ellenére sikerült megőrizni az MNB függetlenségét jogi és tartalmi szempontból". Szerinte, akik az intézmény függetlenségét megtámadták, öngólt rúgtak, mert a jegybanktörvény ma jobb minőségű és erősebb, a bank is erősebb pozícióban van, mint 6 évvel ezelőtt.
| A devizahitelezésről Simor azt mondta, hogy annak megakadályozására az MNB-nek sokáig nem volt más eszköze, mint a szava. A távozó elnök szerint az állomány 70%-a mandátuma megkezdése előtt halmozódott fel, ennek ellenére többet kellett volna kommunikálniuk a devizahitelek kockázatairól. Simor szerint azonban még így is a jegybank szólalt fel ebben az ügyben a legtöbbször és a leghangosabban. "Egyetlen politikai szereplő, sem az ellenzék, sem pedig a kormányoldal 2008 előtt nem jelezte, hogy a devizahitelezéssel gondja lenne, ugyanúgy nem tudok fogyasztóvédelmi szervezetekről sem, akik hangosan tiltakoztak volna" - mondta Simor. Szerinte a jegybank a mindenkori kormánypártokat időben tájékoztatta, ajánlásokat fogalmaztak meg a kereskedelmi bankoknak, akik azt nem fogadták meg. A jegybanki eszköztár csak akkor bővült, amikor már túl nagy volt adósság devizakitettsége. Simor szerint a jegybanki ajánlások is csak a válság elmélyülése után találtak meghallgatásra, "a kormány pedig akkor szüntette meg a devizahitelezést, amikor már az rég kimúlt". A jegybankelnök szerint azt is mondhatnánk, hogy a devizahitelezés gyakorlatát végül az MNB szüntette meg, hiszen a kormány által bevezetett tiltás uniós jogba ütközött, azt végül el kellett törölni". |
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
