Az MNB két feltételezett verzió megvalósulásának bankokra gyakorolt hatását elemezte.
1. A 2020-as GDP 3,8, a 2021-es 0,1 százalékkal csökken
Ez esetben:
- a hazai export iránti kereslet visszafogottabban alakul,
- a beruházási aktivitás mérséklődik,
- a termelőkapacitások sérülnek,
- a lakossági fogyasztás csokken.
Következmény: a kibocsátás átmenetileg visszaesik, a bankok azonban nem szorulnak tőkepótlásra.
2. A 2020-as GDP 7,1, a 2021-es 2,9 százalékkal csökken
Ez esetben:
- a termelőkapacitások jelentősebben sérülnek,
- a fogyasztás, az export és a beruházási aktivitás tovább csökken.
Következmény: a bankok kétharmada veszteséges lehet, a tizedük együttesen 106 milliárd forint pótlólagos tőke bevonására kényszerül.
Már ezt szem előtt tartva tette lehetővé néhány napja a kormány, hogy a koronavírus-járvány miatt a tőkekövetelményeket teljesíteni nem tudó hitelintézetek összességében 150 milliárd forint értékben bocsáthassanak ki kötvényeket, amelyeket az állam jegyez le.
A banki veszteségeket az válthatja ki, ha a válság hatására az adósok nem lesznek képesek törleszteni a hiteleiket. E tekintetben az MNB a vállalati szektorban a 615 szakágazatból 104-et minősített sérülékenynek, míg a háztartásoknál 485 foglalkozásból 166-ot.
A vállalatoknál a leginkább sérülékeny állomány 700-800 milliárd forintra tehető, ez a teljes állomány egyharmada. E 700-800 milliárd mintegy felét minősíti a jegybank kiemelten kockázatosnak az eladósodottságuk és a likviditásuk alapján. Érdekes, hogy nem is feltétlenül a bankhitelek miatt, hiszen azok értékét az egyéb kötelezettségeik több ágazatban is jelentősen meghaladhatják, ami felszámolási és csődeljárásokhoz vezethet.
A magánszemélyek között is egyharmados a leginkább sérülékeny hiteladósok aránya, akik alapvetően a feldolgozóiparban, a turizmus-vendéglátásban és az építőiparban dolgoznak.
Kockázatot jelent az ingatlanok áresése is, az ugyanis a bankhitelek mögötti ingatlanfedezeteket leértékeli. E tekintetben még az áprilisban országos átlagban 3,4, Budapesten 2,7 százalékos csökkenés nem tekinthető vészesnek, de 30 százalékos olcsóbbodásnál már a lakáshitelek 16 százalékánál nem lenne a hitel száz százalékban fedezve.
A legrosszabbra felkészülve a bankok már szigorítják a hitelezési feltételeiket. Azt, hogy ezt a vállalatokkal szemben meglépik a második és harmadik negyedévben, a hitelintézetek már több mint 80 százaléka jelezte az MNB felé, míg a lakossággal szemben több mint a felük ezt az első negyedévben már meg is tette. A jegybank felméréséből az is kiderült, hogy a 2020-ban hitelből beruházást tervezők kétharmada halaszt, vagy karcsúbb verziót valósít meg. A válaszadók 40 százaléka negyedéven belül tervez hitelt felvenni a bérek átmeneti finanszírozására.
Az MNB felmérése megerősítette azt a már korábban napvilágott látott következményt, miszerint a koronavírus-járvány hatására a legjobban, 65 százalékkal a személyi kölcsönök folyósítása esett vissza. A babaváró hitelek szerződéskötéseinek száma is csökkent, ám májusban már ismét emelkedett.
Ami a kilátásokat illeti, a jegybank arra számít, hogy még így is a vállalati hitelállomány 6-10, a háztartási pedig 5-8 százalékkal növekedhet, köszönhetően az állami programoknak - a vállalatoknál mindenekelőtt az NHP Hajrának, míg a lakosságnál a csoknak és a babaváró hitelnek.
Ilyen még nem volt. 
