Rekordéve volt a hazai bankoknak a 2019-es – írta laptársunk jó két hónapja. Méghozzá az MNB akkor nyilvánosságra hozott adatai alapján, melyek szerint a magyar bankrendszer tavaly fennállása legmagasabb, közel 700 milliárd forintos 2019-es nettó nyereségét realizálta, ami 8,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Mivel bankokra lebontva az MNB csak minden év szeptemberében közöl adatokat – az úgynevezett Aranykönyvben –, addig a kívülálló kénytelen a hitelintézetek által publikált információkra hagyatkozni. A már említett jegybanki közlésig azonban a nagybankok közül csak hárman, az OTP, az Erste és a K&H nyilvánult meg. Ebből kiderült, hogy e trió tagjai adták a 2019 végén 34 tagot számláló hazai hitelintézeti kör profitjának háromnegyedét. Még tovább bontva: az OTP egymaga a közel 60 százalékát.
A napokban viszont végre arra is alkalom adódott, hogy tovább árnyaljuk az összképet, más szóval még közelebb kerüljünk az igazsághoz. Április 30-áig ugyanis a bankcsoportok közzétették a 2019-es éves jelentésüket, három kivétellel:
- A CIB várhatóan csak május végén rukkol elő a tavalyi számaival.
- Az UniCredit éves jelentése még készül, addig is publikus forrásként az olasz tulajdonos által nyilvánosságra hozott 2019-es pénzügyi adatokat ajánlották lapunk figyelmébe, amelyek között szerepel a hazai UniCredit profitja, euróban.
- A Takarék Csoport megkeresésünkre annyit közölt, hogy „csoportszintű konszolidált adatok még nem állnak rendelkezésre”.
Mindezek alapján a 698 milliárdos adózott nyereség döntő többségének (közel 93 százalékának) a nyomára bukkantunk. Eszerint a kilenc nagybanki csoportból heten (tehát a CIB és a Takarék kivételével) együttesen csaknem 647 milliárdos profitot realizáltak a magunk mögött hagyott évben, 18 százalékkal többet, mint a tavalyelőttiben. Ha ehhez még hozzácsapjuk az adataikat még közlő további öt bank (Exim, MFB, Gránit, a Takarék Csoport központi bankja, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank, Takarék Jelzálogbank) számait, akkor már közel 655 milliárdnál tartunk. Még úgy is, hogy az MFB csaknem 6 milliárdos mínusszal zárt, amely egyedüliként volt veszteséges az eddig jelentők közül.
De az adatokból az is kiderült, hogy más bankcsoportoknak sem volt annyira jó éve a 2019-es, mint amilyet az összkép mutatott. Ha az MFB-n kívül mások nem is lettek veszteségesek, a hét nagybankból csak hárman tudtak nagyobb nyereséget elérni tavaly, mint tavalyelőtt: az OTP, az MKB és a Budapest Bank (BB), míg a többiek közül az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank és a Gránit Bank.
Ezen ötösből csak az OTP nem tekinthető kormányközelinek. A másik érdekesség, hogy az MKB, a BB és a Takarékbank is profittal zárt, amelyek a magát eddig makacsul tartó, máig nem cáfolt piaci értesülések szerint egymással egyesülve egy szuperbankot alkothatnak – a koronavírus-járvány miatt vélhetően a tervezettnél jóval később. Majdani fúziójukra utalhat az is, hogy a március 2-án elindult azonnali fizetési rendszer bevezetését a trió számára ugyanaz a külsős bankinformatikai szolgáltató cég, a Takarékinfo Zrt. végezte, így az jóval kisebb fajlagos költséget jelentett a három bank számára, mintha külön-külön vágtak volna bele.
Az összprofit emelkedése alapvetően annak tudható be, hogy az egész bankszektor közel 21 százalékkal több nettó díj- és jutalékbevételt realizált (egészen pontosan 142 milliárd forintnyit) 2019-ben, mint 2018-ban, míg a nettó kamateredménye 8 százalékkal (95 milliárddal) lett magasabb – derül ki az MNB összesítéséből. Ezek bőven ellensúlyozták a működési költségeik 11 százalékos (143 milliárdos) gyarapodását. Ugyanakkor a bankszektor jóval magasabb értékvesztést képzett, mint az előző évben: 91 milliárdot, szemben a 2018-as 33 milliárddal.
Állami helycsere
A bankok aktivitását kifejező mérlegfőösszegek 2019 végén a nyilvánosságra hozott adatok és lapunk számításai szerint közel 22 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. E tekintetben a kakukktojás az MKB, amely eszközei, forrásai egyedüliként szűkültek, több mint 5 százalékkal. Ez azonban korántsem negatívum, hiszen a bank – jobban mondva annak akkor még állami tulajdonosai – még a 2014-2015 fordulóján kezdődött szanáláskor vállaltak az EU felé egy profiltisztítást. Ennek a következménye a Mészáros Lőrinc és felesége közel 50 százalékos befolyása alatt lévő hitelintézet tavalyi mérlegfőösszegének a csökkenése.
Ebben a bankszektori összevetésben egyébként már nagyobb a hiátus, mint a nyereségeknél, hiszen – mint említettük – az adatok között az UniCredité nem szerepelnek, márpedig az olasz tulajdonú hitelintézet a 2018-as 3055 milliárdos mérlegfőösszegével tavalyelőtt a harmadik legnagyobb bank volt Magyarországon. A laptársunk által tavaly júniusban összeállított rangsorhoz képest azonban már az eddig nyilvánosságra került adatok alapján is van helycsere. Annak köszönhetően, hogy a Budapest Bank a mérlegfőösszegét 24 százalékkal – az OTP után a második legnagyobb arányban – növelte, megelőzte az ugyancsak állami tulajdonú MFB-t. Az OTP-n és a BB-n kívül két számjeggyel még hárman, a K&H, az Erste és a Gránit Bank tudott bővülni.
Az élen nem történt változás, az OTP toronymagasan vezet, sőt tavaly még tovább növelte a második helyezett K&H-val szembeni távolságát: 2019 végén már csaknem 5,7-szer volt nagyobb a mérlegfőösszege, mint a belga KBC leánybankjáé – ez a szorzó 2018-ban még 4,5 volt. Hat bankot vett az OTP-csoport 2019-ben, ennek, valamint a 15 százalékos hitelbővülésnek köszönhetően nőtt a konszolidált mérlegfőösszeg kiugró mértékben, csaknem 38 százalékkal.
Természetesen a többi hitelintézet is aktív volt a kihelyezésekben. Alapvetően a kormány döntése alapján 2019 júliusától elérhetővé tett babaváró hitelek, valamint a személyi kölcsönök folyósításában. Mindezek eredményeként a teljes hazai bankszektor több mint 22 százalékkal magasabb hitelállománnyal zárta a 2019-es évet, mint a 2018-ast.
Ami pedig a bankok tőkehelyzetét illeti, a nyilvánosságra került adatok szerint az tavaly tovább erősödött, pedig már azelőtt sem volt gyenge. A nagybankok például 2019-ben két számjeggyel gyarapították a saját tőkéjüket.
Már nem a rekorddöntés a kérdés
A koronavírus miatt most kapóra is jöhet e stabil háttér. Már a járvány megjelenése előtt is feltételezhető volt, hogy egy ideig a 2019-es lesz a bankrendszer utolsó békeéve. Mondván, 2020-2021-ben már nem lesznek olyan eredményjavító tételek, mint voltak a magunk mögött hagyott év végéig az értékvesztés-visszaírások. Március közepétől ez már bizonyossá vált. Most már nem az a kérdés, hogy mennyivel marad el a bankszektor össznyeresége a tavalyi rekordtól, hanem az, hogy egyáltalán sikerül-e elkerülnie a negatív eredményt.
Figyelmeztető, hogy amennyiben teljesül az MNB 2-3 százalékos idei GDP-növekedési prognózisa, akkor a bankok az idén 330-350 milliárd forintos értékvesztést szenvedhetnek el – mutatott rá Nagy Márton egy minapi konferencián. Hozzátéve azonban, hogy 2 százalékos méretű recessziónál e veszteség 405-432 milliárdos lehet. Márpedig Varga Mihály pénzügyminiszter és a Nemzetközi Valutaalap még ez utóbbinál is nagyobb visszaesést várnak.
Amit tudni lehet és amit nem
A mínuszos tételek közül eddig kettő öltött testet, a különadó és a 2020 végéig tartó hitelmoratórium miatti kamatkiesés. De ezekből is csak a különadó tekinthető stabilnak, ez 55 milliárd forinttal terheli meg a bankok büdzséjét – igaz, ezt a következő öt év bankadójából majd leírhatják (merthogy ez utóbbi is marad, az az idén például 65 milliárdra rúghat).
A hitelmoratórium miatt a Magyar Bankszövetség és az MNB szerint is a bankok 50 milliárdos bevételtől eshetnek el – ekkora értékben nem folyhatnak be hozzájuk kamatok a közel 450 milliárd forintnyi kamattörlesztés felfüggesztése miatt.
Az azonban értelemszerűen most még nem számszerűsíthető, mennyivel lesz alacsonyabb a hazai hitelintézetek bevétele annak következtében, hogy a koronavírus-járvány miatt egy sor ágazat gyakorlatilag leállt, vállalatok sora ment csődbe, mások kénytelenek voltak elhalasztani a beruházásaikat, s a lakosság költekezési lehetőségeit jelentősen csökkentette az, hogy a jövedelmi forrásaik – alapvetően az elbocsátások és a beláthatatlan idejű fizetés nélküli szabadságolások miatt – szűkültek. E két szektort sújtó negatív hatás ugyanis bizonyosan visszafogja a hitelfelvételi igényeket. Az Erste az idei első negyedéves adatai ismertetésekor 15-50 százalék közé tette a hitelkereslet várható visszaesését. A hangsúly az állami mentőcsomagokra helyeződött át, amiből persze a kedvezményes hitelek a bankok közvetítésével juthatnak el a bajba jutottakhoz, ami a hitelintézeteket is bevétellel kecsegteti – nem véletlen, hogy például az MNB által a kis- és középvállalkozóknak meghirdetett NHP Hajrá-hitelek terítésében is aktívak.
Az állítólg a kínai államnak is dolgozó Alice Huang férjével és testvérével közösen játszotta ki az amerikai korlátozásokat 
