Miért van szüksége Putyinnak Orbánra?
Putyin számos alkalommal találkozott már Orbán Viktorral a magyar miniszterelnök 2010-es megválasztása óta. Legutóbb 2015 elején járt Budapesten - ez volt az első látogatása egy uniós országban a Krím bekebelezése után - emlékeztet csütörtöki írásában a Politico. Az idei látogatás azonban egy kicsit különbözik az eddigiektől, mivel a Kreml számára ma már mást jelent Magyarország: Putyin azt a vezetőt látja Orbánban, aki euroszkeptikus, de az európai színtéren mozog, és az oroszok reményei szerint formálisan is nyomást gyakorolhat az uniós szankciók feloldása érdekében. A lap idézi Deák Andrást, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatóját, aki szerint Orbán a migrációs válság során megmutatta, hogy képes tényezővé válni az uniós poitikában - egyfajta alternatívaként jelenik meg az EU liberális fősodrával szemben. Így a Politico szerint a látogatás fő célja egyértelműen az, hogy kinyilvánítsák és megerősítsék Orbán szembenállását az Oroszországot érintő uniós szankciókkal.
Egy régi románc folytatódik
A Newsweek "régi politikai románcnak" nevezi Orbán és Putyin viszonyát. Sorra veszik, milyen ügyek lehetnek a napirenden: a paksi atomerőmű bővítése, a hosszútávú gázszállítási szerződés és az uniós szankciók kérdése mellett a lap némi "történelem-import" lehetőségét is felveti - orosz ortodox templomok felújítására fordítunk komolyabb összeget, és míg Lengyelországban és a balti államokban lebontják a kommunista rezsim és a Szovjetunió emlékműveit, Magyarországon új emlékmű épült a keleti fronton elesett szovjet katonáknak.
A The New York Times azt emeli ki: ez lesz Putyin első útja az EU-ba azóta, hogy új elnöke van az Egyesült Államoknak. A lap is az Oroszország ellen életben lévő szankciók feloldását látja a legfontosabb témának a találkozón, Szijjártó Péter nyilatkozatait idézik.
Szintet lép a magyar ellenállás?
Az Euractiv azt írja: a látogatással a Kreml célja az, hogy tovább verje az éket az uniós országok közé az orosz szankciókkal kapcsolatban. A populista Orbán - aki azon kevés vezetők egyike, aki nyilvánosan kiáll Trump mellett - szoros kapcsolatokat ápol Putyinnal, de eddig nem lépett ki nyíltan az uniós országok sorából és nem ellenezte hivatalosan azokat a szankciókat, amelyek 2014-es bevezetésük óta rontják az orosz gazdaság teljesítményét - írja az Euractiv. Eddig is bírálta ugyan Magyarország az intézkedéseket, de hivatalosan sosem szavazott ellene - ebben most változás állhat be. Legutóbb decemberben hosszabbították meg a szankciókat, egészen július végéig.
A katolikus egyházfő áldást osztott.
